Kiszámítható árfolyamot várnak a cégek

A 2001 közepe óta tartó forinterősödés ugyan nem lehetetlenítette el a vállalatokat, de exportjövedelmezőségük és versenyképességük jelentősen romlott – összegezhető a Kopint-Datorg nemrég elkészült felmérése alapján. A nemzetközi recesszió és a minimálbér gyors emelkedése mellett a forint árfolyamának erősödése az utolsó csepp volt a pohárban – idézte a Kopint-Datorg által megkérdezett 153 vállalkozás egyik válaszadóját Palócz Éva, az kutatóintézet tudományos vezérigazgató-helyettese.

A Kopint-Datorg kiinduló hipotézise azonban – amely szerint a forint erősödése 2001 közepe és 2003 áprilisa között rontotta az export versenyképességét, sőt, vállalatokat lehetetlenített el, és a vállalati jövedelmek újraelosztását eredményezte – csak részben igazolódott – mondta az MTI-nek Palócz Éva. „Az viszont vitathatatlan, hogy az árfolyam erősödése túl gyors és túlságosan nagy mértékű volt, hiszen egy év alatt már a tíz százalékot is meghaladta. Így a vállalati alkalmazkodásra nem volt elég idő” – tette hozzá.

Általánosítható tapasztalat – elsősorban a könnyűipari és élelmiszer-ipari vállalkozásoknál –, hogy a kis és közepes, hazai magántulajdonban lévő, Budapesttől távol eső, bérmunkában exportáló cégek vannak a leginkább kiszolgáltatva a forint erősödésének és a külső változásoknak. A március–áprilisi felmérés idején az euró árfolyama 243–244 forint volt, s ez az árfolyam a cégek 42 százalékának volt nyereséges, 37 százalékának nullszaldós, 21 százalékának veszteséges. A válaszokból az derült ki, hogy 245 forint feletti euróárfolyam az átlag számára már nyereséges exportot eredményez. Ugyanakkor a vállalkozások folyamatos fejlődéséhez, a létszám megtartásához 250–260 forint közötti forintárfolyamot tartanak kívánatosnak.
Főleg a textil-ruházati, illetve az élelmiszer-ipari válaszadók fogalmaztak igen kritikusan a forinterősödés kapcsán. A 245 forintos euróárfolyam mellett az ágazat cégeinek 80 százaléka tönkre fog menni, s 2004-ben csak az üzemek harmada marad fenn.

A gépipari cégek gazdálkodását a recesszió negatívabban befolyásolta, mint a forinterősödés. „Érdekes, hogy a válaszadók többsége 250 forintnál gyengébb árfolyamot nem tartott valószínűnek”– idézett a vizsgálat megállapításaiból Palócz Éva. Ugyanakkor a válaszadók többsége az árfolyam-stabilitást hiányolta, és a kiszámítható, tervezhető árfolyamot fontosabbnak tartotta a konkrét értéknél.