Lezárult a Columbia-vizsgálat

Az év vége előtt ismét közlekedhetnek az amerikai űrsiklók a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között. A NASA – a Columbia űrsikló februári katasztrófájának adatait elemezve – az űrrepülések kockázatát csökkentő intézkedésekről határozott.

Decembertől újra felszállhatnak az amerikai űrsiklók, amelyek a Columbia tragédiája óta kénytelenek a Földön vesztegelni – adta hírül a CNN. Sean O’ Keefe, a NASA vezetője bejelentette: 2005 februárjáig hat alkalommal repülnek az űrsiklók a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy megoldják az űrállomás építésének amerikaiakra háruló feladatait.
A döntés hátterében az áll, hogy befejeződött a Columbia űrrepülőgép darabokra hullásának, s a hét asztronauta halálának okait kutató vizsgálat. Az űrsikló balesetét modellező, a múlt héten elvégzett kísérletek igazolták a feltevést: mindjárt a start után a Columbia üzemanyagtartályáról leváló szigetelőhab-darabok jelentős sérülést okoztak az űrsikló bal szárnyának hővédő pajzsán.
A független vizsgálóbizottság mindazonáltal nem állítja, hogy ez az incidens törvényszerűen vezetett a tragédiához. Következtetése szerint a Columbia végzetét több esemény idézte elő, amelyeket feltehetőleg a levált szigetelőhab-darabok okoztak. A körmönfont fogalmazás nyilvánvalóan arra utal: ha a repülésirányítók idejében felismerik a hibát, akkor lehetett volna módot találni a katasztrófa elkerülésére. A szakemberek azt is bejelentették: a megmaradt három űrsiklót veszélyeztető újabb hibaforrásra bukkantak. A vizsgálóbizottság aggodalmának adott hangot azok miatt a hatalmas, 18 kilogramm súlyú, 60 centiméter hosszúságú csapszegek miatt, amelyek az üzemanyagtartályt összekapcsolják a gyorsító rakétával. A bizottsági tagok úgy vélekednek, a start okozta nagy igénybevétel miatt ezekből a csapszegekből is letörhetnek darabok, amelyek utóbb nekicsapódhatnak az űrjárművek szárnyának. A bizottság még nem készítette el részletes jelentését, a NASA a vizsgálatok után a következtetéseket levonva máris közölte: az űrsiklók a jövőben nem indulhatnak útnak az éjszakai órákban, csak nappali fényben, amikor a startról készült felvételeken jól kivehetők az esetleges rendellenességek. A szigetelőhab leválását az üzemanyagtartály átalakításával kívánják megelőzni. Kidolgoznak olyan módszereket is, amelyek segítségével az űrhajósok is kijavíthatják a gép burkolatán keletkezett hibákat. Azt is fontolgatják, hogy az ISS-en állandóan állomásoztatnak egy űrsiklót, amely vész esetén hazafuvarozná a bajba jutott gép legénységét.