Mégis létezik szlovák ellentörvény

A független szlovák sajtóiroda, a SITA birtokába jutott az úgynevezett ellentörvény, amelyet – a hírek szerint – a belügy-, a külügy-, és az igazságügyi minisztérium dolgozott ki, s amelynek célja, hogy megakadályozza a magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazhatóságát.

Az ellentörvény szinte azonos azzal a jogszabálytervezettel, amelyet tavaly tavasszal terjesztett a szlovák parlament elé a Kereszténydemokrata Mozgalom, s amelyet akkor azért nem fogadtak el, mert Dzurindáék akkori értékelése szerint a kollektív bűnösség elvére épült.

Az ellentörvény létéről először Lubomír Lintner, a liberális Új Polgári Szövetség alelnöke tett említést hétfőn, tehát akkor, amikor a magyar parlament még el sem fogadta a státustörvény módosított változatát. Lintner bejelentését akkor mindenki tagadta, legfőképpen a belügyi és az igazságügyi tárca, a kormány és a külügyminisztérium szóvivője pedig „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem akarta a hírt.
*
Daniel Lipsic igazságügy-miniszter indokolatlannak nevezte, hogy ellentörvényen dolgozzanak, mondván, inkább a tárgyalásokra kell készülni. Az igazságügy-miniszter tárgyalási szándékát a kormány csütörtökön pontosította, amikor is elfogadta a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. Ez kimondja, hogy az ország magyar nemzetiségű polgárait „nem kívánja megakadályozni abban, hogy éljenek a támogatás adta lehetőségekkel”, ezért a kormány a szlovák–magyar alapszerződés alapján kész tárgyalásokat folytatni a támogatás formáiról és kifizetésük módjáról.

Dzurinda az állásfoglalás után tartott sajtótájékoztatóján elmagyarázta, miként is képzeli el például az oktatási-nevelési támogatás fogadhatóságát. A miniszterelnök szerint, amennyiben Magyarország nem a szlovák állampolgároknak nyújt közvetlen segítséget, hanem konkrét intézménynek, például magyar tanítási nyelvű iskoláknak, Szlovákia nem emel kifogást. Dzurinda azt is hozzátette, nincs tudomása semmiféle ellentörvényről.

A SITA azonban most közzétette, hogy a három minisztérium által kidolgozott törvénytervezet szerint Szlovákia felszámolná azokat a civil szervezeteket, amelyek a magyar kedvezménytörvény megvalósítását támogatnák, kilencven százalékos adóval sújtaná az egyéneknek kifizetett támogatást, azokban az iskolákban pedig, amelyek magyarországi pénzeket fogadnak el, a támogatás mértékével csökkentenék az állami dotációt. A sajtóiroda által ismertetett új ellentörvény szinte azonos a Kereszténydemokrata Mozgalom tavaly elutasított kezdeményezésével, mindössze annyi a különbség, hogy az új tervezet nem foglalkozik a betiltott szervezetek vagyonával, míg a kereszténydemokraták annak idején ezt is belefoglalták javaslataikba.

Az ellentörvény létét ma már egyik miniszter sem tagadja, de ugyanakkor nem is vállalja. Lipsic a SITA konkrét kérdésére kitérő választ adott, és megint arról beszélt, hogy nem időszerű a kérdés, mert a kormány határozata szerint Szlovákia a szlovák–magyar alapszerződés alapján kíván tárgyalni Magyarországgal. A kormányhivatal hallgat, mintha semmi el sem hangzott volna. Pedig Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke Dzurindával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormányfő maga sem tudja, mit akar, „egyik szavát agyoncsapja a másikkal”. Emlékezetes, hogy az MKP országos tanácsa az esetleges ellentörvény előkészítését és elfogadását a magyar politikusok bevonása nélkül a koalíciós szerződés súlyos megsértésének tekintené, minthogy a szerződés értelmében a koalíciós partnerek csak olyan törvényt terjeszthetnének a parlament elé, amely konszenzusos alapon készült, tehát valamennyi koalíciós partner egyetért azzal. A magyar párt legfelsőbb választott szerve a SITA hírére, illetve az ellentörvény létezésére még nem reagált, az MKP-elnökség ma azonban úgy dönthet, hogy rendkívüli ülésen foglalkozik a kialakult helyzettel.