Ombudsmani panaszok orvosokra

Legtöbbször emberi méltóságuk megsértése miatt fordulnak a betegek a betegjogi képviselőkhöz. Egy tegnap elkészült ombudsmani vizsgálat értékelte a betegjogi képviselők 2000-ben kezdődött munkáját. Miközben egyre több vélt vagy valós méltánytalansággal keresik meg a betegek a képviselőket, ők kevés pénzt kapnak, és rossz feltételek között segíthetnek csak.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felmérést készített az országban működő betegjogi képviselők munkájáról. A 2000 óta működő intézmény nagyon hasznos, de művelői méltatlan körülmények között dolgoznak, derül ki az ombudsmani jelentésből. Az országban működő 52 képviselő nemcsak munkakörülményeiről, hanem a hozzájuk fordulók jellemző panaszairól is beszámolt az ombudsmannak.
A legtöbb panasz a képviselőkhöz az orvosok embertelen viselkedése miatt érkezett. Ezek közül leginkább az indokolatlan, túlzott várakoztatást, a durva megalázó hangnemet és a vizsgálatok alkalmával elszenvedett szeméremsértést sérelmezték a betegek. Ezek az esetek nagyon nehezen kezelhetők. Tanúk és bizonyítékok hiányában utólag szinte soha nincsenek következményei, bár a rendszeres bejelentések nyilván feltűnőek egy-egy orvos vagy ápoló esetében. A megalázás mellett a második legtöbbet visszatérő panasz az orvosok titkolózásával kapcsolatos. Sokan szóvá tették, hogy beavatkozások előtt úgy kell aláírniuk a beleegyező nyilatkozatot a betegeknek, hogy nem értik azt.
A panaszok között visszatérő probléma, hogy hiába készül el időben a beutaló például szanatóriumba vagy egyes szakrendelésekre, feltűnően hosszú ideig kell várakozniuk a betegeknek, mire sorra kerülnek.