Sávváltás: eltérő hatások

Felemás fogadtatása volt a befektetők részéről a Magyar Nemzeti Bank szerdai intézkedésének, amikor – a Pénzügyminisztériummal egyetértésben – a jegybank eltérítette a forint lebegtetési sávját. Az intézkedés a forint árfolyamának gyengüléséhez vezetett, noha Járai Zsigmond, az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy az árfolyamsáv módosítása nem jelenti a forint leértékelését. A Budapesti Értéktőzsde indexe két napig szerény emelkedést mutatott, de a hét utolsó kereskedési napján már az derült ki, hogy a BÉT-en jegyzett vállalatoknak összességében nem kedvez a gyenge forint. Az index pénteki süllyedésével, elvesztve addigi nyereségét, fél százalékkal az egy héttel korábbi értéke alá került. A vezető részvények közül egyedül a Richter profitált a sáveltolásból.

Amíg a világ irányadó indexei kisebb-nagyobb nyereséggel fejezték be az elmúlt hetet, addig a pesti BUX 0,54 százalékkal az egy héttel korábbi szintje alá csúszott. Szerdán váratlan bejelentést tett a Magyar Nemzeti Bank: a forint lebegtetési sávjának középpontját 2,26 százalékkal megemelte, a plusz-mínusz 15 százalékos sávszélesség fenntartásával. A piac az intézkedést a forint leértékeléseként kezelte, noha a bejelentés előtt a forint mind a régi, mind az új sávon belül volt, azaz automatikusan nem következett az árfolyam módosulása. A piac mégis így reagált: a forint 6-15 forinttal gyengült az euróhoz képest.

Átrendeződés

Ez a váratlan helyzet aktivizálta a pesti parketten a külföldi befektetőket. Az olcsó forint ugyanennyivel tette olcsóbbá számukra a magyar részvényeket és ennek hatására erőteljes vásárlásokba fogtak. A friss pénz jót tett a tőzsde üzletmenetének és a sáveltolás napján 0,3 százalékkal erősödött a BUX. Majdnem ugyanennyivel javult az index a következő napon is. A külföldi befektetők az élénk részvényforgalmat kihasználva portfóliójukat is átrendezték. A devizapiac megnyugvásával ez az átrendezés maradt a meghatározó. A hét utolsó napján kiderült: a befektetők úgy ítélik meg, a gyenge forint a legnagyobb tőzsdei társaságok többségét negatívan érinti. Ez alól a legnagyobb exporttal rendelkező Richter volt a kivétel. A gyógyszergyártó részvénye a hét végéig 8,5 százalékkal erősödött. Az indexet túlteljesítő papírok között több blue chipet nem találunk. A nyertesek között voltak még a vegyipari részvények, de a gyengülő forintból vélhetően szintén profitáló Danubius árfolyama stagnált. A hét végéig 2,9-2,9 százalékot veszített értékéből a Matáv és az OTP, a Mol pedig 3,3 százalékkal zárta lejjebb a hetet, mint ahogyan elkezdte. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyengülő forint és a mostanában végbemenő olajár-emelkedés a világpiacon együttesen a hazai energiaárak emelkedését okozzák. A Befektetői Tanácsban jelenlévő nagyvállalatok képviseletében Sugár András, a lobbiszervezet elnöke üdvözölte a jegybank intézkedését. Ez nem meglepő, hiszen a tanácsban jelenlévő vállalkozások a magyarországi export nyolcvan százalékát teljesítik, azaz kifejezetten érdekeltek a forint gyengülő árfolyamában.
Csillag István gazdasági miniszter is a vállalkozások szempontjából értékelte a forint lebegtetési sávjának eltérítését. „A döntés nyomán várhatóan kialakuló 250-260 forint közötti egyensúlyi árfolyam az exportőrök és beszállítóik számára úgy jelent kedvező változást, hogy eközben nem kell inflációs áldozatot vállalniuk” – idézte az MTI a minisztert. László Csaba pénzügyminiszter azt emelte ki a döntés bejelentése után, hogy a most végrehajtott sáveltérítést követően már további monetáris intézkedésre nem lesz szükség az eurózóna előszobájának tekinthető ERM-2-es árfolyamrendszerbe. László szerint a devizapiac megnyugvását követően stabilizálódhat az árfolyam a 250-260 forint/eurós sávban.

Nincs veszélyben az inflációs cél?

Járai Zsigmond, az MNB elnöke egy nappal a sáveltérítés bejelentése után kijelentette: az intézkedés nem veszélyezteti az inflációs célt. A jegybank ez év végéig megvalósíthatónak tartja a 4,5-5 százalékos, tizenkét havi pénzromlási ütemet, és a jövő év végéig ez 4 százalék alá kerülhet. Járai a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva az árfolyamsáv centrumának módosítását olyan szimbolikus lépésnek ítélte meg, amely a kormány és az MNB megállapodása nyomán azt az üzenetet hordozza az exportőröknek, hogy a forint nem fog ismét a 240-es euróárfolyam fölé kerülni. „A Magyar Nemzeti Bank kész védelmezni a 250 forint/eurós árfolyamot, és szükség esetén emelni a kamatot” – jelentette ki csütörtökön Járai Zsigmond. A piac már a mai napra várja a jegybanki alapkamat emelését.
Nehezíti az árfolyamok megnyugvását, hogy egy nappal az MNB intézkedését követően az Európai Központi Bank (EKB) ötven bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. Ezzel az EKB kéthetes refinanszírozási kamatminimuma két százalékra mérséklődött. A lépés nem okozott meglepetést, hiszen az elemzők már számítottak egy ilyen mértékű enyhítésre, s a hét elején Wim Duisenberg, az EKB elnöke már alig burkoltan utalt a kamatcsökkentésre. Az elnök a következő hónapokra két százalék körüli inflációra számít az eurózónában, ami közismerten az az érték, amelyet a központi bank a fenntartható növekedés és az árstabilitás szempontjából felső limitként meghatározott. Az EU statisztikai hivatalának előzetes adatai szerint májusban 1,9 százalék volt a tagországokban mért, átlagos pénzromlás. Az európai átlag csökkenéséhez a németországi, egy százalék alatti infláció segített leginkább.

Emelkedő kötvényhozam

Rövid távon nem támogatja a forintot az EKB legutóbbi lépése – kommentálta az európai kamatcsökkentést Járai Zsigmond, s ez a lépés nem teremt lehetőséget az MNB számára kamatcsökkentésre. A hét utolsó napján Missura Gábor, az MNB szóvivője már arról beszélt, hogy amennyiben a forint nem közelít a 250-es euróárfolyamhoz, akkor a jegybank kész az alapkamat emelésére. Jelenleg a jegybanki alapkamat 6,5 százalék.
A kötvénypiac már csütörtökön kamatemelésre készült. Az Államadósság Kezelő Központ aukcióján 7,32 százalékos átlagos hozammal keltek el a 12 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek, majdnem egy százalékponttal nagyobb hozamtartalommal, mint a két héttel korábbi aukciós átlag. Jónak bizonyult viszont a Mol szerdai kötvényaukciójának időzítése. Az olajtársaság tőzsdei aukción értékesített hárommilliárd forintnyi össznévértékben saját kötvényeket. Az elfogadott ajánlatok 6,9-7,12 hozamsávot és 7,1 százalékos átlagot eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy az olajtársaság 22 bázisponttal olcsóbban jutott szerdán hárommilliárd forintnyi friss pénzhez, mint egy nappal később a kincstár. Kiegyensúlyozott piaci körülmények között a vállalati kötvény kibocsátója prémiumot fizet az állampapírhozamhoz viszonyítva, most viszont a Mol 66 millió forint megtakarítást ért el a másnapi aukción kialakult hozamszinthez képest.