Több színnel bővül az erdélyi pártpaletta

Eddig két erdélyi magyar párt jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alternatívájaként megméreti magát a jövő évben esedékes önkormányzati választásokon. Ugyancsak az RMDSZ szavazóit célozza meg a Sabin Gherman nevével fémjelzett Erdélyiek Pártja.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Erdélyi Polgári Szövetség (EPSZ) néven tervezi bejegyeztetni szervezetét, amely az RMDSZ ellenében indítana jelölteket azokon a településeken, ahol túlnyomó többségben magyarok élnek, s így nem kerülhet veszélybe a magyar képviselet. Az udvarhelyi városvezető évek óta élesen bírálja az RMDSZ-t és annak vezetőségét. Bár több közvetlen és közvetett támadás is indult Szász Jenő ellen, ellenlábasainak ez idáig nem sikerült őt eltávolítani a polgármesteri székből. Az EPSZ Székelyföld érdekeit helyezi előtérbe, és nyíltan vállalja az autonómia létrehozását. A székelyudvarhelyi politikus aktív szerepet vállal az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozásában. A tanács a közeljövőben a romániai magyar közösség különböző szervezeteit, pártjait kívánja összefogni, célja a több mint másfél milliós erdélyi magyarság alapvetően fontos problémáinak megvitatása és kezelése, a székelyföldi autonómia törvényes kereteinek megteremtése. Az EMNT létrehozását célzó kezdeményező testület ügyvivő elnöke, Toró T. Tibor szerint a létrehozandó tanács semmilyen más szervezetnek nem kíván alternatívája lenni. A politikus úgy véli, a parlamenti választásokon nem szabad veszélyeztetni az egységes magyar részvételt.
Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon pártját Kiss Sándor, akinek jelenléte a romániai politikai életben igen érdekes. A pártelnök általában a választások előtt néhány hónappal hallat magáról, s a megméretést követően észrevétlenül eltűnik a közvélemény elől. 2000-ben Kiss Sándor pártja közvetett módon megakadályozta, hogy a fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosvárhelynek ismét magyar polgármestere legyen. Az RMDSZ esélyes jelöltjét akkor mindössze alig több mint másfél száz szavazat választotta el az első fordulós győzelemtől. Az akkor még Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt néven induló formáció saját – szintén magyar nemzetiségű – polgármester-jelöltje a maga három híján nyolcszáz szavazatával sikeresen gátolta meg az addigi városvezető újraválasztását. A megméretés második fordulójában ugyanis a román összefogás a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltjének sikerét hozta.
Román és magyar szavazókra egyaránt számít a Sabin Gherman vezette Erdély–Bánság Liga, amelynek bejegyzését elutasította a bukaresti bíróság. Az ügy jelenleg a strasbourgi bíróság előtt van. Egyébként az Erdély gazdasági önállóságát zászlajára tűző Gherman nemrég új párt bejegyeztetésével próbálkozik. Az Erdélyiek Pártja csak programjában különbözik a ligától, éppen azért, hogy a román bíróság ne találjon „fogást” rajta. A szervezet főtitkára, Jakabbfy Attila optimista a párt jövőjét illetően, véleménye szerint, ha megtörténik a bejegyzés, az erdélyi érdekeket képviselő formációnak nem jelenthet gondot a ötszázalékos parlamenti küszöb átlépése.
Az RMDSZ egyelőre magabiztos. Frunda György szenátor úgy vélte, az újonnan megjelent politikai jellegű szervezetek nem komoly versenytársai az RMDSZ-nek. A marosvásárhelyi politikus szerint a Markó Béla vezette szövetség stabilabb, mint valaha, s a következő parlamenti megméretésen is a hét-nyolc százalékos támogatottság elérése a cél.