Tojástáncot lejtő termelők

A világméretű tojás- és hústúltermelés miatt nehéz helyzetbe kerültek a hazai tojástermelők, akik úgy látják, ha nem kapnak kellő mennyiségű állami támogatást a technológiai és az előírt állatjóléti beruházásokhoz, akkor hamar tönkremennek az unióban.

Évek óta veszteséget termelnek a tojástermelők, mert nem kapnak központi segítséget és mert csak önköltség alatt tudják értékesíteni a tojást – vázolta tegnap egy szakmai tájékoztatón röviden Bangó László, a Magyar Tojóhibrid Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének vezetője a kicsinek, de népélelmezési szempontból rendkívül fontosnak titulált ágazat helyzetét. A szakemberek úgy látják: jelenleg tőlük független hazai és világpiaci túltermelés sem javít helyzetükön. A hazai túltermelési hullámmal azért kell megküzdeniük, mert a letojt tojótyúkokat a vágóhidak nem veszik át, ezért az intenzív termelésből szó szerint kiöregedett tyúkok a háztáji gazdaságokba kerülnek, ahol viszont tovább termelnek. Az évi 4,5-5 millió selejttyúkból 2002-ben 350 ezret, idén május végéig kétmillió selejttyúkból 300 ezer darabot vágtak le. A háztájiban előállított tojás azonban zavarja a piacot.
A tojás túltermelési válsága a globális húspiaci válsággal is öszszefügg – többek között emiatt lehetetlen a tojótyúkokat levágatni –, de a baromfihúsválság miatt a húscsirke keltetőtojás egy része is megjelenik a piacon, ráadásul a viszonylag olcsó húsárak miatt a fogyasztók kevesebb tojást is vásárolnak. Pluszként a nagy élelmiszerláncok is beszálltak a kereskedelembe, és jelentősen leszorították a tojás árát. Egy tojás előállítási költsége jelenleg 12,55 forint, az értékesítési árak azonban csak 9–9,5 forint körül mozognak. Magyarországon évente mintegy 2,8 milliárd tojást fogyasztanak az emberek. Az elfogyasztott tojások csak mintegy felét állítják elő az intenzív tojástermeléssel foglalkozó gazdaságok. A többi általában a kisebb üzemekből és a kisgazdaságokból ellenőrizetlenül jut a piacra. A tojásszövetség 170 tagja évi 1,6 milliárd darab tojást termel, ami a teljes mennyiség 60 százalékát jelenti.
A kisüzemi tojás azonban ellenőrizetlen körülmények között kerül a forgalomba, ezért szorgalmazzák a nagy termelők, a tojáscsomagoló-üzemek építését, ahol a tojásokat az uniós szabványnak megfelelően osztályoznák és jelölnék is. Ezek megvalósításához azonban jelentős támogatásra van szükség. Emellett a tojástermelők szorgalmazzák, hogy az érvényben lévő előírásokat, főként az élelmiszerkönyv szabályait szigorúbban ellenőrizzék a hatóságok. A magyar élelmiszerkönyvben pontos előírások vannak a tojás forgalomba hozataláról.
A tojástermelők jelezték, ha nem kapnak időben kellő mértékű állami támogatást, akkor tönkremegy az ágazat és az importtojás elárasztja Magyarországot. Hogy ez ne következzen be, a tojásszövetség öt évre szóló támogatási kérelemmel fordult az agrártárcához. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára elmondta, ötmillió intenzíven termelő tojótyúk van Magyarországon, amelyek közül egymillió darabnak az állatjóléti intézkedések miatt azonnal le kell cserélni a tojóketrecét, ami 2-2,5 milliárd forintot jelent. A technológia megújítása öt-hatmilliárd, a környezettechnológiai beruházások pedig két-hárommilliárd forintba kerülnek, a csomagolóberendezések felállítása mintegy nyolcmilliárd forintot taksál. Földi Péter hangsúlyozta, a beruházásokhoz mindenképpen állami segítség szükséges, mert azok egy része nem tekinthető termelést növelő beruházásnak, azaz nem termeli ki a bekerülési költséget.