Vámosok is üldözik majd a drogot

Július elsejétől a kábítószerek felderítésében a VPOP nyomozati jogkörrel rendelkezik, és titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek. A jogkör bővítése lehetővé teszi, hogy ne csak a futárt fogják el, hanem a háttérből irányító főnököket is.

Ha a határon felderített kábítószert belföldi rendeltetési helyre szánták, akkor a szállítmány ügyét a rendőrség vizsgálja. A vámosok és a rendőrség közötti összehangolt munkát az EU is szorgalmazta.
*
Az elmúlt esztendőkben Európában megfigyelhető volt a szárazföldi csempészet arányának növekedése. A forgalom jelentős része közúton érkezik az országba, illetve távozik onnét. Két folyosón, az úgynevezett balkáni, valamint a selyemútvonalon jut a drog Európába, azon belül pedig hazánkba. Ismeretes, hogy hosszú évekig nem kapott nyomozati jogkört a tranzitkábítószer-csempészet felszámolásához a vámhatóság, miközben a külföldről származó kábítószerek 80-95 százalékát a határvámhivatalok derítették fel. A jogkör kiszélesítéséről még az Orbán-kormány döntött. A drogcsempészet mellett ugyanakkor mind gyakoribb jelenség, hogy a kábítószer-kereskedők a büntetőjogi megítélés szempontjából kevésbé súlyosnak tartott, így alacsonyabb büntetési tarifával sújtott cigarettacsempészettel is foglalkoznak.
Georges Estievenart, az európai drog- és szenvedélybetegség-megfigyelő központ vezetője szerint a kibővülő Európai Unió – miközben új tagállamainak többsége az afgán ópium kereskedelmi útjain fekszik – nem készült fel a drogfogyasztás robbanására – adta hírül az MTI az igazgató AFP-nek adott interjúját. – Az unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai országok, amelyeket a drogfogyasztás kevésbé érintett az 1989-es rendszerváltásig, az utóbbi években „behozták elmaradásukat” a nyugattal szemben, s már ezekben az országokban is nagy méreteket ölt a heroinfogyasztás. Ezzel együtt terjed az intravénás belövésekkel összefüggő AIDS, valamint a hepatitis B- és C-fertőzés. Ugyancsak robbanásszerűen nőtt a szintetikus kábítószerek, mindenekelőtt az ecstasy fogyasztása – emelte ki az igazgató. Szerinte a szintetikus drogok termelése ezekben az országokban is gyökeret vert, különösen Lengyelországban.
A központ adatai alapján a tizenötök Európájában a rendszeres ópiumszármazék-fogyasztók száma egy- és másfél millió közé tehető, ám ez a szám Közép- és Kelet-Európában hamarosan eléri a kétmilliót. Estievenart riasztónak nevezte, hogy ugrásszerűen megnőtt az afganisztáni ópiumtermelés, hiszen 2000-ben még csak évi 200 tonnát termeltek, míg az idén már 3400 tonnánál tartanak. Az igazgató kritikaként fogalmazta meg: jelenleg nincs olyan kábítószerügyekben illetékes szerv az EU-ban, amelynek hatásköre mind a 25 országra kiterjedne. A központ az európai alkotmányt kidolgozó konvent figyelmét is felhívta arra, hogy vegye fel a drog elleni harcot a legfontosabb teendők közé. Estievenart azonban úgy véli: az alkotmánytervezet nem kezelte átfogóan a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés kérdését, holott egy tavalyi felmérés szerint az európai közvélemény a drogproblémát tekinti a legfontosabb témák egyikének.