Aggasztó jelek a magyar gazdaságban

A múlt hónap végéig 601,1 milliárd forintra növekedett az államháztartás hiánya, ami az egész évre tervezett deficit csaknem háromnegyedének felel meg. A pénzügyi tárca vezetője már nem ragaszkodik határozottan a 4,5 százalékos, GDP-arányos deficithez, s veszélybe került az idei, 3,5 százalékos GDP-bővülés is.

Fél év alatt kilenchavi hiányt könyvelt el az államháztartás: a pénzügyi tárca tegnap közölt gyorsjelentése szerint június végéig 601,1 milliárd forintos deficit keletkezett, ami az egész évre előirányzott mérték 72,2 százalékának felel meg. A piaci szereplőket alaposan meglephette a tegnap kiadott pénzügyminisztériumi adat, hiszen előzetesen jóval szerényebb hiányra lehetett számítani. Tegnap az előzetessel megegyező, negyedéves GDP-adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal: eszerint a bruttó hazai termék 2003 első negyedévében 2,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
László Csaba tegnap meglepően optimistán nyilatkozott – még a júniusi államháztartási adat megjelenése előtt – külföldi újságíróknak: a Reuters által idézett pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság várhatóan 3,5 százalékkal növekszik az idén és jövőre, a tavalyi 3,3 százalék után, és az államháztartási hiány jövőre várhatóan a GDP 3,5 százaléka lesz az idénre várt 4,5-5,0 százalék után. Idénre a hiánycél eredetileg 4,5 százalék volt, de a kismamák jövedelempótló támogatása miatt a kiadások 30 milliárd forinttal nőnek – idézte a minisztert a Reuters, hozzátéve, hogy László szerint ez nem jelenti a cél „felpuhulását”. – Változatlanul el vagyunk kötelezve a költségvetési céljaink iránt – szögezte le László. A miniszter hozzátette, hogy a 2007-es vagy 2008-as euróövezeti csatlakozás célja megköveteli a hiány csökkentését az elkövetkező években. László megerősítette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete szerint a kiadások 7 százalékkal nőnek: a bevételek növekedése azonban lehetővé fogja tenni a hiány csökkentését, a GDP 1,0-1,5 százalékával. Meglehetősen kedvezőtlennek ítélte a váratlanul magas, hathavi államháztartási deficitet az MTI-nek nyilatkozó Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A korábbinál három százalékkal magasabb kamatok, a növekvő állampapírhozamok miatt az adósság finanszírozása is többe kerülhet a tervezettnél, amely ugyancsak deficitnövelő tényező – véli a kutató.
*
Tovább gyengülhet a forint.
Tegnap délután gyengült a forint a bankközi devizapiacon a vártnál nagyobb féléves költségvetési hiány nyilvánosságra kerülése után. A közzétételkor a bankközi piacon a hivatalos kereskedési idő már befejeződött, azonban még folytatódott a kereskedés. Az adat közzététele előtt 263,80 forinton jegyezték az eurót, a forint 6,57 százalékon állt a sáv erős oldalán. A közzététel után 265 forintig erősödött az euró, a forint pedig 42 bázisponttal 6,15 százalékig esett. Fél órával később 264,20 forint körüli szintre korrigált az euró árfolyama. Ma valószínűleg folytatódik a forint gyengülése a kedvezőtlen makroadat hatására – vélik a kereskedők. A Reuters által tegnap idézett László Csaba szerint a kormánynak nincs árfolyamcélja rövid távra. „Nem akarunk követni árfolyamcélt, a 250-260 forint az euróhoz képest közép- és hosszú távra vonatkozik” – idézte a hírügynökség a minisztert. Hasonló értelmű nyilatkozatot tett a miniszterelnök is, aki szerint a forint ma „nagyjából reálisan van értékelve”. (MTI)
*
Alakul a 2004-es költségvetés.
A Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés készítésekor 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol – közölte tegnap a pénzügyi tárca. A terv szerint az államháztartás deficitje 2004-ben 1-1,5 százalékponttal lesz kisebb, mint az idén. A PM szerint a tervezés reális, a kormánynak nem áll szándékában, hogy az infláció tudatos alultervezésével mérsékelje a költségvetés jövő évi hiányát. A költségvetés tervezete hamarosan a kormány elé kerül. (B. M. T.)