Bush nem viszi haza a katonákat

George Bush amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államokat nem kényszeríthetik kivonulásra Irakból a katonáit érő támadásokkal, és jelezte, hogy az újjáépítés nagyszabású és hosszú időre szóló vállalkozás lesz. A közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az amerikai veszteségeket, a törvényhozás demokrata és republikánus vezetői pedig arra szólították fel az elnököt, hogy beszéljen nyíltan az Irakban várható nehézségekről és terhekről. Egy felmérés szerint az amerikaiak 56 százaléka gondolja, hogy az amerikai erők dolgai jól alakulnak Irakban, míg egy hónapja még hetven százalék vélekedett így.

Az elnök a kizárólag önkéntesekből álló haderő létrehozásának
harmincadik évfordulóján hangsúlyozta, hogy a támadásokra közvetlenül, döntő erőfölénnyel vágnak vissza. Egyesek úgy vélik, távozásra kényszeríthetik az Egyesült Államokat. Az elszórt terroristacsoportok azonban nem rendíthetik meg Washington elkötelezettségét, Amerika addig nem távozik, amíg nem teremtik meg maradéktalanul a szabadságot – mondta George Bush fehér házi beszédében. Az elnök korábban úgy fogalmazott, hogy a 230 ezer amerikai katona a szükséges időnél egy perccel sem marad tovább. Az országban 65 amerikai katona vesztette életét május elseje óta, amikor Bush elnök befejezettnek nyilvánította a hadműveleteket. A Pentagon 25 katona halálát tulajdonítja az ellenségnek. A kongreszszus több tagja követeli, hogy a lehető leghamarabb vonják ki a katonákat Irakból. Donald Rumsfeld védelmi miniszter ugyanakkor határozottan elvetette az olyan feltételezéseket, miszerint Amerika a vietnamihoz hasonló gerillaháború ingoványába süllyedhet.

George Bush beszédében nem tért ki Szaddám Huszein volt iraki elnök sorsára, akiről ma sem tudni, hogy él-e vagy halott, és csak futólag tett említést a tömegpusztító fegyverekről. Az elnök kijelentette: jogos volt az Irak elleni háború, mivel olyan rezsimnek vetett véget, amely tömegpusztító fegyvereket birtokolt, terroristákat fogadott be és támogatott, elnyomta az emberi jogokat, és nem tett eleget az ENSZ követeléseinek. Emlékeztetett az Irakban feltárt tömegsírokra is.

A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 37 százaléka gondolja úgy, hogy az elnök szándékosan félrevezette a közvéleményt a tömegpusztító fegyverek ügyében. Ez az arány június elején 31 százalék volt.

Szaúdi és jemeni letartóztatások
Százhuszonnégy feltételezett terrorista van a szaúd-arábiai hatóságok őrizetében – jelentette be Najef bin Abdel-Aziz herceg, belügyminiszter. Rijád június közepén hirdetett fokozott küzdelmet a terrorizmus ellen, azt követően, hogy májusban a fővárosban elkövetett sorozatos merényletekben 34 ember meghalt, júniusban pedig lelepleztek egy Mekka ellen merényletet tervező csoportot. A 124 fogoly között az al-Kaida terrorszervezet több feltételezett tagja is megtalálható. Újabb szélsőségesek őrizetbe vételét jelentették be Jemenben is. Ezúttal egy, az afganisztáni háborúban harcolt jemeni veteránokból álló szakadár csoport három tagját sikerült elfogni a nagyszabású hatósági művelet során. Az akcióban hat szélsőséges meghalt, öt ember megsebesült. (MTI)