Civil szervezetek az állatkínzás ellen

Nem elég az állatkínzást büntető jogszabályok szigorítása, változnia kell a kulturális színvonalnak is – nyilatkozta lapunknak Münnich Iván, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Úgy véli, bizonyos körülmények között kapcsolat lelhető fel a gyermekkorban elkövetett állatkínzás és a későbbi gyilkosságok között. Miközben hetente hallani bántalmazott állatokról, az iskolákban az állatvédelemről csak akkor esik szó, ha azt a tanár fontosnak tartja. Július 28-tól lehet aláírni azt az ívet, amelyen civil szervezetek kérik az Országgyűléstől: az állatkínzás minősüljön bűncselekménynek.

Két hét múlva, július 28-tól helyi állatvédő szervezetekben, állatorvosi rendelőkben, az ebtenyésztők egyesületeinél, a fővárosi állatkert bejáratánál és a Sziget-fesztiválon is alá lehet írni azt az ívet, amelyben arra kérik az Országgyűlést, hogy minősítse bűncselekménynek az állatkínzást. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány június közepén hirdette meg az akciót, amikor Fadd-Domboriban három biztonsági őr halálra kínzott egy kutyát.
Mint arról beszámoltunk, a Szekszárdi Városi Ügyészség garázdaság alapos gyanújával múlt héten nyomozást rendelt el az ügyben, amely országszerte felháborodást váltott ki.
Agresszív ember, aki állatot kínoz – mondta el lapunknak Münnich Iván, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Kifejtette: minden kultúra a maga módján szabályozza az agresszivitást, de az emberek agressziószintje különböző. Nemzetközi kutatások szerint a gyilkosok három, egy időben fellelhető dologban hasonlítanak egymásra: gyermekkorukban állatokat kínoztak, bepisiltek, és kisebb tüzeket gyújtottak. A szakember szerint nem elég csak a jogszabályt megváltoztatni, ezzel együtt állatvédelmi kultúránknak is ki kell alakulnia. Így például az etalonnak számító britek nemcsak védik, de szeretik is az állatokat. A magyar társadalomnak is el kell jutnia oda, hogy kezelni tudja az állatok elleni erőszakot. Agresszív emberek mindig lesznek, de meg kell találni a hozzájuk vezető utat, és tenni kell azért, hogy agressziójuk ne váljék állatkínzássá. A gyermekkorúak megváltoztatására van remény, hiszen személyiségük még alakítható. Az idősek gondolkodási sémái viszont rugalmatlanok, náluk még a pszichológusoknak is alig van esélyük – tette hozzá a szakember.
Az iskolákban alig esik szó állatvédelemről, pedig minden harmadik gyermeknek van valamilyen állata otthon – tájékoztatta lapunkat Békési Krisztina, a Fauna Egyesület oktatási koordinátora. Hozzáfűzte: a témát csupán egy-két tankönyv érinti, és jelenleg csak a tanárok hozzáállásától függ, hogy szót ejtenek-e róla. Éppen ezért lenne szükség arra, hogy a kerettantervben kötelező módon megjelenjen az állatvédelem, és bemutassák a velük való bánásmódot is. Ez akár a biológia-, a környezetismeret-, de még az osztályfőnöki órába is beépíthető lenne. Az egyesület évente szakirányú képzettséget adó tanfolyamokat szervez az állatvédelem iránt érdeklődő tanárok részére, az iskoláknak videokazettákból és munkafüzetekből álló oktatócsomagot állítottak össze. Békési szerint az állatvédelmi oktatás együttérzést és erőszakmentes gondolkodást segít kialakítani az ifjúságban, általa csökkenne a fiatal- és felnőttkorban elkövetett kínzások száma is.