Életfogytiglant kapott Erdélyi

Erdélyi Nándor követte el 1998-ban a négy halálos áldozattal végződő bolti sorozatgyilkosságot, ezért tegnap a Fővárosi Bíróság (FB) első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A szerb–montenegrói állampolgárságú férfi feltételes szabadlábra bocsátása legkorábban 25 év múlva vizsgálható. A védelem fellebbezett a határozat ellen, így az nem jogerős.

2003. 07. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az FB megismételt eljárásban több emberen elkövetett emberölés, lőfegyverrel visszaélés, kétrendbeli okirat-hamisítás és jogellenes belföldi tartózkodás miatt mondta ki az újvidéki születésű Erdélyi Nándor bűnösségét. A bíróság hangsúlyozta: a csepeli kettős gyilkosságon kívül közvetett bizonyítékok szóltak csupán a vádlott ellen, ám azok zárt láncolata kellő alapot adott a bűnösség kimondására.
Az ítéleti tényállás szerint Erdélyi Nándor korábbi, Magyarországon elkövetett fegyveres bolti rablások miatt kiszabott négyéves fegyházbüntetéséből szabadult, majd 1997 decemberében a határőrség kiskunhalasi szállására került, hogy a kiutasítását végrehajtsák. Onnan azonban néhány hét múlva távozott, és már nem tért vissza.
Egy ismeretlen körülmények között szerzett, 6,35-ös kaliberű Browning pisztollyal 1998. január 17-én egy Rákóczi úti sportboltban, illetve február 4-én egy Kinizsi utcai villamossági szaküzletben lelőtt egy-egy eladót, február 3-án pedig Csepelen egy textilboltban két nőt. Összesen mindössze 50 ezer forintot zsákmányolt. A szakértők szerint mind a négy gyilkosságot ugyanazzal a fegyverrel követték el, amely azonban nem került elő. A gyilkosságok helyszíne nyomszegény volt, szemtanúkat nem tudtak felkutatni, s közvetlen tárgyi bizonyítékként is csupán a vádlott ruházatában talált üvegcserepek szolgáltak, amely a fizikus szakértő szerint a csepeli textilboltból származó üveggel mutatott azonosságot. Az viszont tény: a vádlott elfogása után ugyanazzal a fegyverrel és módon nem követtek el kisboltok ellen rablógyilkosságot.
A vádlott ellen szólt az is, hogy a nyomozáskor többször részletes beismerő vallomást tett, egy ízben pedig leírta a történteket. A vallomásait videón rögzítették, csakúgy, mint azokat a bizonyítási kísérleteket, amikor Erdélyi részletesen be is mutatta, miként követte el a gyilkosságokat. Az eljárás ügyészi szakától azonban következetesen tagadta tetteit, és kényszervallatásra hivatkozott. Ám a bíróság szerint a vádlott beismerő vallomásaiban olyan részleteket tárt fel, amelyeket csak az tudhatott, aki a bűncselekményeket elkövette.
Az FB 2000-ben kihirdetett elsőfokú döntésében életfogytiglanra ítélte Erdélyit, de csupán a csepeli kettős gyilkosságot rótta a terhére. A Legfelsőbb Bíróság tavaly másodfokon megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az FB döntését, és új eljárásra utasította többek között azért, mert az ügyészségen vallomást tett egy koronatanúnak kikiáltott nő. A FB szerint e vallomás végül is nem volt perdöntő. A tegnap kihirdetett elsőfokú ítélet szerint így mind a négy gyilkosságot Erdélyi követte el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.