Tovább bővülhet a mobiltelefon-piac

Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a távközlési technológiák iránt, de az igazi fejlődés nem az utóbbi években indult el, hanem már jó néhány évvel ezelőtt. Talán Bellig és Puskás Tivadarig nem érdemes visszamenni, de a nyolcvanas évekig igen. A telefon elterjedését követve a legnagyobb érdeklődés az iratok elektronikus úton történő adatátvitele és a helyhez nem kötött beszéd, kommunikáció iránt jelentkezett, de ez az érdeklődés a mai napig nem csökkent. A távközlési berendezéseket gyártók fő célként tűzték ki maguk elé, hogy az adatátvitelt a lehető leggyorsabbá és legpopulárisabbá tegyék, ezzel elérvén az irodai dolgozókat, a háziasszonyokat és az éppen úton lévő embereket egyaránt.

Infokommunikáció, adatsztráda, gyors internet-hozzáférés, GPRS, ADSL, 3G – ezekkel a sokak számára érthetetlen szavakkal lehetne jellemezni a mai távközlést. Hogy milyen irányba halad ma a telekommunikáció, erről egyre több felmérést tettek közzé szakavatott cégek, de azt, hogy ezt a mindennapok embere hogyan látja és neki mi a fontosabb, csak kevesen vizsgálják. A távközlési és adatátviteli berendezések gyártóinak és fejlesztőinek nagyon komoly cél lebeg a szemük előtt, ez pedig nem más, mint hogy olyan szolgáltatás fejlesztésében vegyenek részt, ami az előfizetők számára valamilyen új formájú felhasználást segít elő. Ezzel a cégek két legyet ütnek egy csapásra. Elsősorban a felhasználóknak segítenek az új szolgáltatások fejlesztésével és elterjesztésével, másrészt a távközlési szolgáltatásokat kínálóknak pluszbevételt teremtenek. A mobiltechnológia fejlődése szinte megállíthatatlannak tűnik. Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a modern hordozható eszközök nagymértékben segítik a területen dolgozó munkatársak munkáját, és az irodai munkatársakkal, valamint rendszerekkel való kapcsolattartás minőségét. A sokat utazó munkatársak, pl. értékesítők vagy szerviztechnikusok a napi munka során sok adatot rögzítenek, amelyet el kell juttatniuk a „központba”, ugyanakkor munkájukhoz elengedhetetlen az, hogy megfelelő időben, megfelelő információkkal rendelkezzenek.

A mobiltávközlés rohamos tovaterjedését mutatja az is, hogy az előfizetések száma Magyarországon az idei év első negyedévben 193 ezerrel emelkedett, ez 2,8 százalékos növekedésnek felel meg az előző negyedévhez viszonyítva, ez a szám Nyugat-Európában jóval magasabb, de a növekedés idén már megtorpant. A tavalyi év első három hónapjához képest összesen – nemzetközi szinten – 150 millióval (40 százalékkal) nőtt a mobil-előfizetések száma. A növekedés továbbra is a feltöltőkártyás előfizetéseknek köszönhető: az új ügyfelek jelentős hányada választotta ezt a fizetési módot. A feltöltőkártyás ügyfelek aránya az első negyedév végére 78,6 százalékra bővült. A világmértekben a 100 lakosra jutó mobil-előfizetések száma így 70 százalékra emelkedett, a 2002. év első negyedév végi 56 százalékról.

Mobilkészülékekről indított hívások száma közel 10 százalékkal volt több az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi hívások száma (300 milliárd) 9 százalékkal nőtt 2002 első negyedévéhez képest, a többi hívásirányban a helyzet nagyobb változásokat mutat, a vezetékes hálózatba irányuló hívások száma (1000 millió) esetében csökkenés figyelhető meg: az eltérés 8 százalék az előző év első negyedévéhez képest. Egyik mobilszolgáltatóból a másik mobilhálózatába 25 százalékkal, saját mobilhálózatba 28,5 százalékkal többször kezdeményeztek hívást. A hívható mobilszámok 31,1 százalékos bővülése ellenére a mobilhívások száma csak 10,9 százalékkal növekedett a megelőző év első negyedévéhez képest.

A mobilkészülékekről indított hívások időtartama 29 százalékkal volt több, mint 2002 azonos időszakában. A saját hálózatba irányuló hívások összes ideje (7 milliárd perc) 28 százalékkal, a más hálózatokba irányulóké (3500 milliárd perc) 24 százalékkal, míg a nemzetközi hívásoké (1,2 milliárd perc) 10,6 százalékkal emelkedett. A vezetékes hálózatokba irányuló beszélgetések időtartama (6,2 milliárd perc) 6 százalékkal csökkent egy év alatt. A vezetékes hívások átlagos időtartama nemzetközi szinten 2 perc volt az idei év első negyedében, a mobilhívások pedig átlagosan 1,3 percig tartottak.

A magyar és a nyugat-európai viszonylathoz képest további fejlődést várnak a szakemberek a délkelet-európai térségtől (Bulgária, Románia, Albánia), valamint a távol-keleti országoktól. A mobiltávközlésre szakosodott elemzők szerint az egyik legnagyobb növekedési lehetőség Kínában van. A pekingi kormány viszont a koncessziókat igen erős kordában tartja, a China Telecom a térség egészét felügyeli. A szolgáltatók az újabb, eddig még szinte „szűznek” tartott területeken a lehető leggyorsabb adatátviteli megoldást az UMTS- (3G-) szolgáltatást kívánják bevezettetni. A 3G ugyan jóval drágábbnak tűnik, mint a hagyományos 900/1800 MHz GSM-rendszer, de a hosszú távon kifizetődőbb.