Döcögős békefolyamat

Ha Iszlámábád nem adja át Újdelhinek a tizenkilenc, korábbi indiai merényletek elkövetésével vádolt pakisztánit, akkor Iszlámábád részvétnyilvánítása nem tekinthető másnak „puszta formalitásnál” – jelezte Lal Krisna Advani belügyminiszter. A keményvonalasnak tartott indiai miniszterelnök-helyettes szavai bár ultimátumként csengenek, alig pár órával a bombayi kettős merénylet után az indiai hatóságok nyilatkozatait leginkább az óvatosság és a visszafogottság jellemzi.
Meg kell várnunk a rendőri nyomozás eredményét – hangsúlyozta még a belügyminiszter is, noha egyik korábbi nyilatkozatában még arra engedett következtetni, hogy az akció mögött a betiltott Indiai Iszlám Diákok Mozgalma (SIMI) és a kasmíri Laskar-i-Taiba áll. Hasonlóképpen nyilatkozott Bombay rendőrfőnöke is, ám bizonyítékokat egyelőre ő sem tudott felmutatni. Mint ahogy nem tudta bizonyítani állítását az az államminiszter sem, aki a tavalyi gudzsaráti összetűzésekkel és a vallási villongások kiújulásával hozta kapcsolatba a hétfői tragédiát.
Az egymásra mutogatás azonban nem maradt el, igaz, a kormányzó Bhárátíja Dzsanata Párt (BJP) főtitkára ezúttal Maharastra állam (amelynek fővárosa Bombay) kormányzatát szólította fel távozásra. Az állam vezetését történetesen az ellenzéki Kongresszuspárt adja. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata mindenesetre jó jelnek tekintette, hogy a BJP az ellenzéket és „nem Pakisztánt vagy India mozlim kisebbségét okolja” – írta a brit Financial Times.
A hétfői merénylet mindazonáltal könnyen szétoszlathatja az indiai–pakisztáni megbékélésbe vetett reményeket. Annak ellenére is, hogy Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő és Pervez Musarraf pakisztáni elnök elkötelezettnek látszik a tárgyalások továbbvitele érdekében, a mintegy négy hónapja tartó enyhülési folyamat pedig már egynémely kézzel fogható eredményt is hozott (a két ország például ismét felújította a diplomáciai kapcsolatokat). A béke azonban még mindig nagyon „törékeny” Ázsiának azon a fertályán, és nem kell nagy jóstehetség annak kijelentéséhez: a követelések és ellenkövetelések viharában könnyen elvérezhet minden kezdeményezés. Nem tudni például, hogy mi lett a sorsa annak a szakértői egyeztetésnek, amit keddre tűztek ki, hogy megvitassák a légi közlekedés helyreállítását. A kétoldalú kapcsolatok 2001 decemberében szakadtak meg több szinten is, amikor fegyveres támadás érte az újdelhi parlamentet, és tucatnyian életüket vesztették. Az indiai vezetés pakisztáni területről érkezett muzulmán szélsőségeseket, mások mellett a Laskar-i-Taiba tagjait gyanúsította a merénylettel. India és Pakisztán akkor mintegy egymillió katonát sorakoztatott fel a határszéleken, és nem sok híja volt, hogy a két szomszéd ismét háborúba sodródjon.
Hogy a hétfői kettős merénylet milyen hatással lesz az atomhatalmak közötti kapcsolatokra, illetve a döcögősen beindult, ám mégis működőképesnek bizonyuló békefolyamatra, egyelőre még kérdéses. Főként annak fényében, hogy Iszlámábád tegnap elutasította a terrorizmussal vádolt pakisztániak kiadatását, mondván, a szóban forgó személyek nem tartózkodnak az ország területén.