Kell egy székház

Székházcserére készülnek a vezető pártok: a Szövetséggé bővült Fidesz kinőtte korábbi központját, míg az MSZP a múlt árnyaitól menekülne. Nem tudom, a két párt milyen ötleteken gondolkodik, de a szocialista vezérkar számára lenne egy ötletem, hogy akkor most hová menjenek, de ezt inkább nem vetem papírra. Lendvai Ildikó és Kovács bácsi úgy látja, ott kellene hagyni a rossz emlékmű, ósdi székházat, ezzel szemben remetehegyi Horn Gyula tartalékos karhatalmista ragaszkodik az épülethez.
Valószínűleg szép emlékek kötik hozzá. Gondolom, az Erkel Színház közelsége tapasztott nosztalgiát az exminiszterelnökhöz, esetleg a téren (ja, a Köztársaság térről van szó, ezt még nem mondtam) burukkoló galambok irányában vannak szívszorító emlékei. Nekem egyébként nagyon tetszik az épület (baromi ronda szocreál tákolmány), pontosan igazodik a szocialisták arculatához, vagyis Horn karhatalmistának adok igazat a vitában, neki van szépérzéke és lényeglátása. Maradjatok ott, gyerekek, ahol vagytok.

A döbbenetes az egészben az, hogy a Magyar Szocialista Pártnál pillanatnyilag az a leglényegesebb kérdés, hogy az elvtársak hol tegyék le az ülepüket, nem pedig az, hogy miként lehetne kivezetni ezt az elszomorított országot abból a kátyúból, amelybe ők vitték bele. Kun Béla elvtárs kezdte, aztán jött Rákosi (Kócos) Mátyás, majd nevetgélő Kádár Jani bácsi, aztán a többiek, megboldogult Grósz Károly, meg a fentebb már említett remetehegyi zseni, most Medgyessy viszi a stafétát.

De hogy mégis adjak néhány szalonképes tippet: szerintem a pártnak a vecsési számlagyárba kellene leköltöznie, vagy esetleg a szemközti Erkel Színházba, ott nincs akkora huzat, a nap sem süt szembe, azonkívül, ha a helyzet úgy hozza, meghallgathatják Verdi Nabuccójának Szabadságkórusát. Jót tenne nekik.