Kisboltokban vesszük a legtöbb ennivalót

Itthon még a kisboltokban vásároljuk a legtöbb élelmiszert, Csehországban azonban már a hipermarketek vezetnek. Ez előszele a Kelet- és Közép-Európa élelmiszer-kereskedelmében várhatóan bekövetkező változásnak. Az előrejelzések szerint komoly harcokkal kell számolniuk a nagy láncok tulajdonosainak, lehet számítani felvásárlásokra, koncentrációra, és azon se lepődjünk meg, ha azon kapjuk magunkat, hogy régi jó vásárlási szokásainkat levetkőztük, és újabb áruházi rigolyáink keletkeztek, mondjuk, egy egészen új áruházláncban.

Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában még mindig a kisboltokban költik el a legtöbb pénzt a vásárlók. Csehországban azonban megfordult ez a trend, és a hipermarket vette át a vezetést. A cseh élelmiszer-kereskedelem koncentráltságát mutatja, hogy ott a háztartások harminc százaléka számára a hipermarket az élelmiszer beszerzésének fő forrása. Ugyanakkor Magyarországon a háztartások 38 százaléka említette elsőként a kisboltot – és csak 27 százaléka a hipermarketet – mint az élelmiszer beszerzésének elsődleges helyét. Szlovákiában és Lengyelországban a háztartások jó kétharmada veszi a legtöbb élelmiszert kisboltban, és hipermarketben csak 13, Lengyelországban pedig 12 százalékuk – derül ki a Fessel-GfK Piackutató Intézet közép- és kelet-európai élelmiszer-kereskedelmet taglaló elemzéséből. Árnyaltabb képet mutat az élelmiszer-kereskedelem koncentráltságának másik mutatója. Az összes forgalomból a tíz legnagyobb lánc Csehországban 59, Magyarországon 57, Szlovákiában 53, míg Lengyelországban 27 százalékkal részesedik. A lengyeleknél a bolthálózat elaprózottságát bizonyítja, hogy a kisboltok, az utcai árusok és a szervezett kereskedelmen kívüli csatornák együttes piaci részesedése 54 százalék. Ugyanez az arány Magyarországon 48 százalék.
Térségünkben a bolthálózat koncentrációja után az élelmiszer-kereskedelem további fő jellemzői, hogy a forgalom mennyiségben és értékben is növekszik, terjeszkednek a nemzetközi vállalatok, rajtuk keresztül pedig érvényesülnek a globális hatások. A világ tíz legnagyobb kereskedelmi vállalata közül Közép- és Kelet-Európában jelen van mind az öt európai: a francia Carrefour, a holland Ahold, a német Metro, a brit Tesco és a szintén német Rewe. A top 10-be tartozó öt amerikai cég közül a listavezető Wal Mart törte meg a jeget, a közelmúltban céget alapított Magyarországon. Hazánkban jelenleg hét nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi vállalat működtet üzletet, Lengyelországban 13, Csehországban 11, Szlovákiában 9, Romániában és Szlovéniában 4-4, Horvátországban és Bulgáriában pedig 3-3.
A Közép- és Kelet-Európában aktív nemzetközi kereskedelmi vállalatok rangsorát a tavalyi forgalom szerint a Metro vezeti 5,44 milliárd euróval. Az utána következő Tesco 2,28, a Rewe 2,23, az Ahold 1,73, a Tengelmann 1,69, a Carrefour 1,42 milliárd euróval, majd az Auchan és a Lidl&Schwarz következik egyaránt 1,1 milliárd euróval.
A közép- és kelet-európai élelmiszer-kereskedelemre manapság egyaránt jellemző a nagy eladóterű üzletek terjeszkedése, a verseny éleződése, a választék bővülése, a boltláncok különbözősége, új szereplők megjelenése és a lakosság vásárlási szokásainak változása. A szokásokhoz tartoznak az élelmiszer vásárlásánál fontos szempontok. Magyarországon holtversenyben első szempont az áru frissessége és minősége mellett annak ára is, amit a szlovákok, csehek és lengyelek is csak második helyre sorolnak. Ezt követően már eltérnek a vásárlási döntések okai, nálunk harmadik helyen a széles választék, negyediken a kiszolgálás gyorsasága, ötödiken a személyzet udvariassága, míg hatodikon az üzlet és környezetének tisztasága áll.
Az áruházláncok közül a legtöbb magyar háztartás számára az élelmiszerek fő beszerzési helye a Coop és a Tesco holtversenyben, a harmadik helyen a Penny Market áll. Szlovákiában kimagaslóan vezet az ottani Coop, majd a Tesco és a Billa következik. Csehországban Kaufland, Plus majd egyforma mértékben Coop és Penny Market a sorrend. Lengyelországban a Biedronki emelkedik ki, és némileg a Tesco, majd hét lánc következik egyforma mutatóval. Az elemzés szerint a közeljövőben Közép- és Kelet-Európában folytatódik az új üzletek nyitása, sőt további vállalatok jelennek meg, és előreláthatóan lesznek cégfelvásárlások is. A verseny tovább éleződik, aminek következtében a globális hatások még jobban érvényesülnek a koncentráció folytatódása és a legnagyobb kereskedelmi vállalatok további erősödése mellett. Terjednek a kereskedelmi márkák (saját márkás termékek), és még inkább megoszlanak majd a fogyasztók, akiknek különböző csoportjaikra a jelenleginél is nagyobb figyelem irányul. Megjelennek az alternatív értékesítési csatornák, miközben bővül a szállítók és kereskedők együttműködése.