Pékek, molnárok

Jó kenyeret kellene ma sütni, kedves pékek, bár ehhez alkalmas pék is kéne, meg jó ízlés, sütőlapát, élesztő, miegyéb. Holnap augusztus huszadikát ünnepeljük, feleim, az ország zászlódíszben áll, magam itt könnyezem, mert ünnepnapon az ember elpityereg, visszaemlékezik a régi szép időkre, amikor még kenyér volt a kenyér. Nem ilyen szanaszét morzsált borzalmat adtak, mint mostanában, hogy szakadna rájuk a sütöde. A korhoz illő kenyeret kellene sütni végre a magyar embernek, nem ezt a minősíthetetlen borzalmat, amit most kenyér címén kínálnak nekünk. Kenyeret szeretnénk, búzát bele, meg békességet mellé, de ezt meg is lehet érteni, mert ünnep van, Szent István és az új kenyér ünnepe. Állítólag az új forintot is ekkor verték negyvenhatban. Kár volt. Most a kenyéráremelést jelentették be az ünnep előtt, stílusosan.
Szóval jó kenyeret kellene sütni, fiatalok, ha már olcsót nem lehet. Aztán majd jöhet a tűzijáték. De előtte egy kis türelmet kérünk. És legfőképpen fogyasztható, szeletelhető kenyeret. Kedves pékek, molnárok, süssetek már végre ehető kenyeret, kiflit, zsömlét, áldjon meg titeket a Jóisten, mert elveszünk ebben a morzsás világban.