Svájci bankok Szingapúrban

Szingapúr lehet a nyertese a 2005-től szigorodó európai uniós banktitok- és adózási törvényeknek. Luxemburgot már megelőzték a távol-keleti ország off-shore bankjai, s a szakértők szerint hamarosan Svájc is elveszítheti vezető szerepét.

Sikertelenek voltak a pénzügyi lobbi azon erőfeszítései, amelyek az anonim betétek megszüntetésének elhalasztását, a banktitkokat és a kamatjövedelmek adózását szigorító törvények későbbi meghozatalát szorgalmazták. Az Európai Unióban 2005-től lépnek életbe a szigorítások, amikortól a szakértők az európai betétek nagyarányú elvándorlására számítanak. Az MTI értesülése szerint Szingapúr máris felkészült a diszkrét betétek fogadására. A legnagyobb európai pénzintézetek máris létrehozták off-shore fiókjaikat. A távol-keleti országot stabil politikai rendszere, valamint fejlett pénzügyi infrastruktúrája ideális befogadónak tekintik a befektetők.
A szingapúri bázisaikat kiépítő bankok között ott van a svájci Credit Suisse és az UBS. Az utóbbi az idei év elején avatta fel szingapúri vagyonkezelési központját, míg a Credit Suisse tavaly nyitotta meg kétszáz alkalmazottat foglalkozató egységét.
Az SG Private Banking, a Societe Generale kereskedelmi banki leányvállalatának ázsiai – Japán nélkül számolt – eszközértéke harminc százalékkal emelkedett az év első hat hónapjában, főként az Európából átáramoltatott tőkéknek köszönhetően. Az SG a tíz legnagyobb ázsiai bankház közé tartozik.
Szingapúr és Hongkong együttesen mintegy 500 milliárd dollárnyi off-shore befektetést kezelnek. Utóbbi jelenleg nagyobb szeletet hasít ki a tortából, de a súlypont fokozatosan Szingapúr felé tolódik el a kínai ellenőrzés kiterjesztését gyanító befektetői aggályok miatt. Szingapúr már kiütötte Luxemburgot a második legnagyobb off-shore banki központ rangjából, s hamarosan Svájc is ugyanerre a sorsra juthat. Egyes vélemények szerint az amerikai „hazafias törvény” miatt az USA-ból kiáramló arab tőke egy része is Szingapúrban landolhat.