A Fidelitas nemzedéki programot készít

A nemzet jövőjét meghatározó alapkérdéseket, az értelmiség lehetőségeit és a magyar politikai, illetve médiahelyzetet taglalták neves közéleti szereplők a Fidelitas által szervezett Új Nemzedék-találkozó című hét végi konferencián Esztergomban. Gyürk András, a Fidelitas elnöke elmondta: a hét végi rendezvényen elhangzott előadások képezhetik az alapját annak az új nemzedéki programnak, amelyet várhatóan még idén elkészít az ifjúsági szervezet.

Széteső, atomizálódott társadalom képét mutatja, hogy az egyetemeken és a fiatal értelmiségiek körében nincs kooperáció, hiányoznak a szellemi műhelyek – fogalmazott Stumpf István politológus, a polgári kormány kancelláriaminisztere. Arról is szólt, hogy tömegoktatás folyik az egyetemeken, ezért egyre kevesebb lesz a valódi értelmiségi. Stumpf szerint a legnagyobb veszély, amely akár robbanáshoz is vezethet, hogy kritikus mértéket ért el az állás nélküli fiatal diplomások száma.
A globalizáció történelmi előzményeiről beszélt Lánczi András politológus, aki szerint ez a jelenség a felvilágosodás korszakából ered, amikor a társadalomtudományokat a racionalitásra és az univerzalitásra alapozták. Ez az elmélet azt feltételezi, hogy egy világ és egy kormányzás létezik, ennek a mai megfelelője a globalizáció. Lánczi az előadását követő diskurzusban – több más felszólalóhoz hasonlóan – hangsúlyozta: Európában a globalizáció ellenére mindenhol erősek a nemzetállamok, és Magyarországnak is ezt az utat kell követnie.
Tőkéczki László történész ugyancsak azt hangoztatta, hogy a nemzetgazdaságot az államnak védenie és támogatnia kell a globalizált piac visszásságaiból következő negatív hatásokkal szemben.
A médiahelyzetről szólva Antal Zsolt, a Századvég médiaműhelyének vezetője arról beszélt: sok esetben a reklámügynökségek politikai preferenciái miatt nem jutnak el a hirdetések a jobboldali sajtóorgánumokhoz. A Századvég egyébként felmérést készít arról a szerinte tévhitről, hogy a nemzeti, konzervatív lapok olvasói valóban olyan alacsony fizetőképességgel rendelkeznek, mint amit a hirdetéspolitika mutat.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédében kifejtette: a magyarországi népességcsökkenést főleg az áttelepült határon túli magyarok lassítják, ami főképp Kárpátalján érezhető.
Tellér Gyula szociológus, volt miniszterelnöki tanácsadó azt a kérdéskört boncolgatta, amely következtében a haza fogalma és a magyar nemzethez tartozás tudata sajnos kiment már a divatból.