Egy olvasói levél mögötti valós válság

Lapjuk 2003. augusztus 22-i számában jelent meg dr. Utschalott Ferenc kiskőrösi állatorvos írása. Szerzője a Magyar Állatorvosi Kamaráról és az állatorvosi karról szólva súlyos szakmai és jogi tájékozatlanságáról árulkodik.

Az állatorvosok állat-egészségügyi szolgáltatásai, vagyis az állattartók állatai részére térítés ellenében végzett gyógykezelések, védőoltások stb. a piacgazdaság szabályai szerint egymással versenyeznek. Elsősorban az élelmiszer-termelő haszonállatoknál óriási jelentősége van annak, hogy a szolgáltatást nyújtó állatorvos jogosult-e arra, hogy hatósági igazolásokat állítson ki az állatokkal összefüggésben.

Vannak állatorvosok, akik csak magán-állatorvosi tevékenységet végeznek hatósági jogkör, vagyis állami (címeres) bélyegző nélkül és vannak olyanok, akik az államtól fizetést is húzva, állami (címeres) bélyegzővel rendelkezve egyúttal magán-állatorvosi tevékenységet is végeznek. Az állatorvosi szolgáltatások piacán tehát az államtól fizetést kapó, egyúttal a bélyegzője révén is versenyelőnyben levő hatósági állatorvos „versenyez” az államtól fizetést nem kapó magánállatorvossal. Vajon az állattartó a konkrét állatorvosi beavatkozás elvégzésére melyik állatorvost fogja választani? Azt, aki a hivatalos hatósági igazolásokat is kiállíthatja, vagy aki „csak” szakszerű ellátásban részesíti az állatait?
Kicsit torz példával élve ma a hatósági (állami alkalmazott) állatorvosok egy része egyszerre bírója, ügyvédje és ügyésze is az állattartónak. Bírója és ügyésze, mert hatóságként jogot és kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet és ellenőriz, de egyúttal ügyvédje is, hiszen a gazdától kapott pénz ellenében elvégzi a tényleges, manuális magán-állatorvosi feladatokat is. Alig hiszem, hogy a magyar köztisztviselői karban ehhez hasonló példát találhatnánk.

A Magyar Állatorvosi Kamara megalakulása óta azon tevékenykedik, hogy ezt a torz és korszerűtlen helyzetet nyugvópontra juttassa, a hatósági állatorvosi tevékenység és az állatorvosi szolgáltatói tevékenység teljes szétválasztása valósulhasson meg az egyének szintjén is. Az állatok tartását hatóságként ellenőrző, időnként kötelezettségek megállapítását, sőt szankciók kiszabását végző orvos semmilyen formában nem lehet érdekelt az állatok ellátásában, hiszen így az általa kiállított igazolások, egyúttal a teljes hatósági ellenőrző funkciójának valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető. Gyanítom, az Európai Unió – megismerve a mai hazai viszonyokat – meg is fogja kérdőjelezni az állategészségüggyel összefüggésben lévő iratok, igazolások megbízhatóságát.

Nyilvánvaló, hogy a hatósági– magán szétválasztásra irányuló kamarai törekvés a „kiválasztottak” és az állami állategészségügy vezetőinek erős rosszallását, ellenérzését váltotta, váltja ki.
Dr. Utschalott Ferenc kiskőrösi állatorvos úgynevezett nyolcórás állami hatósági állatorvos, aki emellett magán-állatorvosi tevékenységet is végez, a felesége kisállatgyógyászattal foglalkozó magánállatorvos, továbbá érdekelt az állatgyógyá-szati gyógyszerkészítmények forgalmazásában is. Az állatgyógyászati gyógyszerkészítmények forgalmazását ismét csak az állami állategészségügy ellenőrzi. Ezek után a kedves olvasóra bízom annak megítélését, hogy dr. Utschalott Ferencnek az állatorvosi kamarát, annak vezetését ostorozó sorai mennyire hitelesek.

Dr. Gönczi Gábor magánállatorvos, Budapest