Szükségessé vált az energiatőzsde

A Magyar Energia Hivatal szerint felül kellene vizsgálni a privatizáció során megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, mert azok a nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb akadályát jelentik. Szükségesnek tartanák energiatőzsde létrehozását. A hivatal vezetője a gázpiacon nehezebb piacnyitásra számít, mint amilyen az árampiacon történt.

Élénk kereslet jellemezte a villamosenergia-piacot a liberalizációt követően. Szeptemberig ötvenegy feljogosított fogyasztó vált le a közüzemi ellátásról – mondta Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója. E cégek összfogyasztása a teljes felhasználás 18 százaléka. A szabadpiac a fogyasztóknak 6–12 százalékos villamosenergia-költségmegtakarítást jelent, melynek mértéke éves szinten elérheti a hatmilliárd forintot. Az élénk keresleti piacot gerjeszti, hogy jövő februártól a közüzemi villamos energia ára átlagosan tíz, nagyfogyasztók esetében 12 százalékkal emelkedik, továbbá fokozódik az importverseny. A szabadpiacra lépni szándékozó fogyasztók számára ugyanis nincs elegendő kínálat – húzta alá Kaderják, aki úgy látja, hogy a hazai árampiacon a nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb akadályát a Magyar Villamos Művek Rt., egyes erőművek és importőrök között a privatizáció során megkötött, hoszszú távú áramvásárlási szerződések jelentik.
A szakember szerint az ellátás biztonságát veszélyeztetheti a tisztességtelen kereskedői magatartás. Az engedélyezési koncepció azonban szigorú. Ez év első felében 11 tőkeerős kereskedő szerzett működési engedélyt, s az ellátás biztosításában csak a paksi atomerőmű leállása jelentett gondot.
A főigazgató szerint szükség lenne – állami forrás bevonásával – energiatőzsde létrehozására. Továbbá kormányzati programot kellene készíteni, mely lehetővé tenné uniós pénzek felhasználását is a külkereskedelem határkeresztező kapacitásainak bővítését biztosító átviteli infrastruktúra fejlesztésre.