Túlvállalt a kormány

A szocialista–liberális kormány túlvállalta magát a csatlakozási feltételek teljesítése terén – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. A kabinet által múlt hónapban benyújtott középtávú gazdaságpolitikai program jóval kisebb államháztartási hiányt vállalt, mint a szintén csatlakozás előtt álló Lengyelország vagy Csehország. A szakemberek szerint a kormány „igyekezete” jelentős versenyhátrányt okoz hazánknak.

A koalíciós pártok önként keményebb feltételeket vállaltak az államháztartási hiány lefaragását illetően, mint lengyel vagy cseh partnereink: ez súlyos versenyhátrányt jelent a magyar gazdaság számára és további adóterheket az állampolgárok részére – állítják a lapunknak nyilatkozó gazdasági szakértők. A szakemberek szerint a hozzánk hasonló lakossági számú, tízmilliós Csehországhoz viszonyított versenyhátrányunk összege a következő három évben évente átlagosan 400 milliárd forint körül alakul: ez három év alatt 1200 milliárdos versenyhátrányt jelent.
A szakemberek szerint az így elveszített forrásokat hatékony, a Széchenyi-tervhez hasonló támogatási rendszerekhez kellene felhasználni, hiszen ez többszörös hatékonysággal növelné a magyar gazdaság versenyképességét. Az ebből adódó többlettermelés – érvelnek a szakemberek – kiszorítaná az import egy részét, miközben jelentős hányada növelné a hazai cégek kivitelét.

Szociális szempontból is a leghatékonyabb eszköz a minél több munkahely biztosítása, különösen az alulfoglalkoztatott Magyarországon – vélekednek a szakértők. Rámutatnak arra, hogy hazánkban a foglalkoztatás alacsony szintje miatt a társadalmi költségek nagyobb része ráterhelődik a kevesebb számú és arányú foglalkoztatottra: ez jelentős versenyhátrányt okoz, hiszen kevesebb dolgozónak kell egyre több inaktív állampolgárt eltartani. Ezen a helyzeten csak a foglalkoztatás nagyobb mérvű növelése esetén lehet javítani, ami csak jól felépített, ösztönző jellegű gazdasági programokkal lehetséges: ezek hiányában álszent dolog a versenyképesség növelésének szükségességéről beszélni – érveltek lapunknak a szakemberek.

Az alacsony foglalkoztatásból származó társadalmi versenyképesség-hátrány a csatlakozás után újabb feszültségeket teremthet, különösen az áruk és szolgáltatások szabadabb, a munkaerő a számunkra valóban felvevő országok irányában kötött mozgása következtében – figyelmeztetnek a szakértők.

A tagjelöltek által vállalt költségvetési deficitcélok
Ország 2004 2005
Magyarország –3,8 –2,8
Lengyelország –5,0 –4,0
Csehország –5,9 –4,8
Forrás: saját gyűjtés

A nagyok veszélybe sodorják Európát
Az Európai Bizottság figyelmeztette Franciaországot romló gazdasági állapota miatt, mivel a jelek szerint a francia államháztartás hiánya az idén jóval az euróövezetben megengedett érték fölött lesz. Az európai stabilitási és növekedési paktumban meghatározott maximum három százalékkal szemben a francia költségvetés deficitje várhatóan a GDP négy százalékát is el fogja érni. Az Európai Bizottság szerint elsősorban Franciaország és a várhatóan 3,8 százalékos deficittel számoló Németország a felelős azért, hogy az euróövezet teljes költségvetési hiánya az idén várhatóan meg fogja haladni a megengedett három százalékot. Alain Lambert francia költségvetési miniszter szerint a szabályokhoz való feltétlen ragaszkodásnál fontosabb a gazdaság növekedésének ösztönzése és a munkahelyteremtés, mindazonáltal törekedni fognak a költségvetés egyensúlyának javítására – jelentette a francia AFP hírügynökség. Hasonló véleményen van a német és az olasz pénzügyi vezetés is. A kisebb államok – Ausztria, Hollandia, Belgium – ugyanakkor a szabályok szigorúbb alkalmazását követelik, mivel ők a nem teljesítésért járó büntetéstől félve mindvégig betartották a stabilitási paktum előírásait. (K. O.)