A házelnök megtérése

Nem tudjuk, mit szed Szili Katalin nómenklatúra ellen, mindenesetre roppant hatásos szer lehet. Néhány hete a házelnök asszony még szeretett volna megszabadulni a nómenklatúrától, s lássunk csudát, valami titokzatos módon pár nap alatt valóban megszabadult tőle. Annak idején, amikor oly szívet hasogató módon panaszkodott, mindenki Gyurcsány Ferenc menesztését gondolta a leggyorsabb és legcélravezetőbb terápiának, de mindenki tévedett. Az MSZP rendelkezett valami más medicinával is, mert Gyurcsány maradt, viszont Szili Katalin nómenklatúraérzékenysége szövődmények nélkül megszűnt.
A Tisztelt Ház elnöke ma már harcosan kiáll a sportminiszter mellett, pátyolgatja és védelmezi őt, miként az elvszerűen viselkedő párttársakhoz illik. A múlt héten saját nagybecsű szavazatával fogadtatta el Gyurcsánynak egy interpellációra adott hisztérikus válaszát. Hétfőn már egyenesen megelőzte a bajt azzal, hogy nem engedte elmondani a fideszes Szijjártó Péternek a miniszterelnökhöz címzett interpellációját. Szijjártó arra lett volna kíváncsi, hogy a miniszterelnök úr miként értékeli Gyurcsány Ferencnek az ingatlanszerzés terén mutatott rendkívüli képességeit, de Szili Katalinban a legcsekélyebb érdeklődés sem támadt a jelzett téma iránt, ezért jobbnak látta, ha az ellenzék ifjú képviselője nem szól egy árva szót sem. Ezen döntésével megfosztotta (megkímélte) a parlamentet és a szélesebb közvéleményt is Medgyessy Péter csiszoltan hebegő válaszának élvezetétől, de ideje, hogy mindenki tudomásul vegye: a parlamenti munka nem csupa móka és kacagás.
Szili Katalin arra hivatkozott, hogy a képviselő által megfogalmazott kérdések nem tartoznak a kormányfő feladat- és hatáskörébe, s ebben teljes mértékben igaza van. Ugyanis Szijjártó morális problémákat feszegetett, s azokhoz Medgyessynek tényleg nincs az égvilágon semmi köze. Jobb, ha ilyesmivel nem vegzálják a miniszterelnököt, mert csak felidegeli magát, s a végén nem tudja olyan szépen vezetni az országot, mint ahogy egyébként szokta.
Szijjártó Péter persze másként ítéli meg a történteket, szerinte Szili Katalin megszegte a házszabályt, amikor megakadályozta a kérdések feltevését az ülésteremben, különben is, miféle eljárás az, hogy egy képviselőbe beléfojtják a szót. Ilyenkor az íratlan médiatörvény szokásai alapján a szólásszabadság megtiprásáról illenék jajonganom, az alapvető demokratikus jogokat kellene gyászolnom, de ne dramatizáljuk túl a helyzetet. Minden tiszteletem és együttérzésem Szijjártó Péteré, ám előterjesztéséből sok újdonságot nem tudtunk volna meg. Medgyessy lehetséges válaszát is ismerjük, a könyökünkön jön ki. A kormányfő többször is kifejtette már, hogy Gyurcsány miniszteri tevékenységét hajdani bizniszei egyáltalán nem befolyásolják, a tetejében a Feri gyerek minden talpig tisztességes, példásan becsületes üzleti tette régen elévült. Ne foglalkozzunk a múlttal – lehetőleg a miniszterelnök múltjával sem –, hanem nézzünk bizakodóan a jövőbe, mert jöhetnek még oly idők, amikor visszasírjuk a Gyurcsány-féléket.
Szili Katalin megértette a miniszterelnök és a párt üzenetét, ő is a jövőre szegezi átható tekintetét, s csak a reánk váró boldogabb korok, a kiteljesedni kész tiszta demokrácia érdekében hozta vissza a parlamentbe Stadinger István szellemét.