Csillag István nemet mondott Siófok kérésére

A gazdasági tárca a nyár derekán két, speciális videokamerával felszerelt mérőkocsival, nyolc ponton, 28 500 jármű mozgását rögzítve mérette az üdülőváros forgalmát, és erre alapozva állapította meg: nem állja meg a helyét a siófokiak elviselhetetlen forgalomnövekedésre vonatkozó panasza. A városon áthaladó gépjárművek rendszámleolvasását végző és rögzítő szerkezet adatrögzítésének videós bemutatása után Csillag István megerősítette azt, ami a tárca sajtóközleményéből is kiolvasható: nem lesz díjmentes az M7-es Siófokot elkerülő 12 kilométeres szakasza.
Siófok polgármestere, Balázs Árpád nem vonta kétségbe a közlekedési tárca által kirendelt mérőkocsi forgalomszámlálási adatait, de újságírói kérdésekre válaszolva közölte: nem mindegy, hogy hol és mikor történik a forgalomszámlálás. Az üdülőváros nyári adatai mást mutatnak, mint a közlekedési minisztériumé: a siófoki önkormányzat által megbízott cég mérései szerint 40-50 százalékos forgalomnövekedést eredményezett az M7-es sztráda pályadíjasítása.
Novemberre a gazdasági tárca intézkedési tervet ígér Siófok gondjainak orvoslására, ám addigra az üdülőváros is előáll alternatív javaslataival. Bizonyosra vehető: az érvek csatájából újfent a gazdasági tárca kerül ki győztesen, az üdülőváros pedig jövőre is szenvedni fog a településen áthaladó járművek forgalmától – állítja a polgármester. Vélhetőleg jobban, mint az idén, merthogy a város e hét elején átadott déli kapuján, a négysávosra szélesített 65-ösön – amely többek közt a 6-os főút felől a Dél-Dunántúlt köti majd össze az M7-essel – sok olyan autó közlekedik, amelynek vezetője, hogy megspórolja a matricadíjat, nem hajt fel az autópályára, hanem a régi 7-esen, azaz Siófokon át halad majd Budapest vagy Nagykanizsa felé.
*
Az autópályák építéséhez szükséges előkészületi munkálatok gyorsítását sürgeti a Budapest–Plocse 5/C közlekedési folyosó magyar– horvát szakaszán Pécs és Eszék önkormányzata. A két város képviselői szerdán Eszéken tartott ülésüket követően közös nyilatkozatban fogalmazták meg, hogy a korridor megépítése mindkét ország és mindkét város alapvető érdeke, így sürgetik országaik kormányait a pálya nyomvonalához közeli ipari zónák létesítése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése céljából.
Úgy vélték: a korridor egyaránt szolgálja a közlekedés fejlesztését, az árucsere, a tudomány, a technológia, a turizmus, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.
A két város agglomerációjába tartozó térség külgazdaságának égető szüksége van egy újabb tengeri kijáratra a mediterrán, továbbá a távol-keleti kapcsolatok fejlesztéséhez, a versenyképesség megtartásához.