Csalás után népfelkelés Grúziában

Lemondott tegnap elnöki tisztéről Eduard Sevardnadze eddigi grúz államfő, s ezzel megoldódni látszik a három hete tartó grúz belpolitikai válság, amelyet a november 2-i parlamenti választásokon elkövetett csalások robbantottak ki. Az elnöki teendőket Nino Burdzsanadze volt parlamenti elnök veszi át – közölte a radikális ellenzék vezetője, Mihail Szaakasvili egy tbiliszi nagygyűlésen. A Sevardnadze elnök vasárnap esti lemondásától számított 45 napon belül elnökválasztást kell tartani Grúziában – jelentette ki az ellenzék egy másik vezetője, Zurab Zsvanija volt parlamenti elnök.

Amikor Sevardnadze személyesen bejelentette lemondását, újságírók előtt hangsúlyozta, hogy nem távozik Grúziából. „Grúziában maradok, hazamegyek” – mondta. Kevéssel korábban a Rusztavi–2 grúz magántelevízió ennek az ellenkezőjét engedte sejteni, amikor azt jelentette: indulásra készen várakozik a tbiliszi repülőtéren Eduard Sevardnadze különrepülőgépe, s az elnöki légi jármű Igor Ivanov orosz külügyminiszter gépe mellett áll a reptér betonján. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség tegnap esti jelentése szerint az elmozdított elnök repülőgépe ismeretlen úti céllal elhagyta a grúz fővárost.
A lemondás közvetlen előzményeként a radikális nacionalista jobboldali ellenzék vezetője, Mihail Szaakasvili tárgyalt Sevardnadzéval az elnöki rezidencián. Részt vett a tárgyaláson Igor Ivanov orosz külügyminiszter és Zsvanija volt parlamenti elnök is. Szaakasvili, a Nemzeti Mozgalom jobboldali tömörülés feje a tárgyalás előtt azzal fenyegette meg a 75 éves grúz államfőt, hogy ha nem távozik, híveivel megostromolja az elnöki rezidenciát. Azzal is nyomatékosabbá tette fenyegetését, hogy kijelentette: már csaknem a teljes hadsereg az ellenzéki erők oldalára állt.
*
Szaakasvili ugyanakkor megígérte az elnöknek, hogy garantálja személye és családja biztonságát, ha lemond. Szaakasvili felszólította a parlament épülete előtt tüntető híveit, hogy vonuljanak az elnöki rezidenciához, és azzal bátorította őket, hogy „a belügyi csapatok, a fővárosi rendőrség, az igazságügy-miniszter, sőt szinte minden miniszter” támogatásáról biztosította már az ellenzéket. A rezidenciát azonban végül is nem ostromolták meg, mert Sevardnadze engedett.
Alighanem fordulópont volt a drámai vasárnap fejleményeiben, amikor David Tevzadze grúz védelmi miniszter újságírók előtt leszögezte, hogy a hadsereg nem alkalmaz erőt a tüntetők ellen. Bátorító jelzés lehetett az ellenzéknek az is, hogy a válságban közvetítő Igor Ivanov orosz külügyminiszter az ellenzéki vezetőkkel tárgyalt előbb, s csak utána hallgatta meg a rezidenciájára menekült Sevardnadze elnököt. Amikor a grúz nemzeti gárda, a tbiliszi védelmi minisztériumot őrző több száz fő is átállt a kora délutáni órákban az ellenzék oldalára, Szaakasvili közölte, hogy „a népnek még ma végérvényesen át kell vennie a hatalmat”. A grúz belügyminisztérium és az állami tévé elfoglalására szólította fel a lakosságot, de ezekre az akciókra végül már nem is volt szükség. A grúz állami tv ideiglenes igazgatója tegnap délután megállapodást kötött az ellenzékkel, hogy a tévé kommentár nélkül tudósít a tbiliszi eseményekről, elhárítva ezzel a „megszállást”.
Sevardnadze is sok mindent megpróbált még a végjátékban, hogy mentse a hatalmát. Tegnap leváltotta a nemzetbiztonsági tanács vezetőjét, Tedo Dzsaparidzét, s Anzor Baulasvili addigi helyettes államminisztert nevezte ki utódjául. (Dzsaparidzénak azért kellett mennie, mert ő ismerte el az elnök táborából elsőként, hogy nagyarányú csalásokat követtek el a november 2-i parlamenti választásokon.) Sevardnadze ezenkívül azzal is próbálkozott, hogy tárgyalásokat ajánlott az ellenzéknek. Abba is belement, hogy megvitassa az előre hozott elnök- és parlamenti választásokat. Ugyanakkor feltételként szabta, hogy az ellenzék hagyja el az általa elfoglalt állami épületeket. Addigra azonban a fegyveres erők számos alakulatának átállása miatt megerősödött ellenzék már cseppet sem érezte kecsegtetőnek az elnök feltételekhez kötött ajánlatát.
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök dicsérte Eduard Sevardnadze grúz elnököt, amiért lemondott tisztségéről. A szovjet exelnök moszkvai nyilatkozata szerint Sevardnadze bátran viselkedett, és helyesen döntött. – Döntésének háttere az volt, hogy belátta: mennie kell, ha nem akarja Grúzia kettészakadását – mondta Gorbacsov, Sevardnadze egykori felettese. Amikor 1985-ben Gorbacsovot a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává választották, Eduard Sevardnadze akkori grúz pártvezetőt emelte a szovjet külügyminiszter posztjára. Mind Gorbacsov, mind Sevardnadze kiemelkedő szerepet játszott a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek legelején lezajlott nagyszabású európai változásokban, egyebek között a német újraegyesítés lehetővé tételében. Sevardnadze utóbbi érdemére is utalva Bela Anda, a német kormány szóvivője kijelentette: szívesen látják Németországban a leköszönt grúz elnököt, ha úgy döntene, hogy ott kíván élni.