November elején Brüsszelben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Ökumenikus Szolgálat az Európai Humanitárius Segélyezési Bízottsággal (ECHO). Az ECHO-nak az Európában működő több tízezer segélyszervezet közül mindössze százhetven tagja van – az unióhoz csatlakozni kívánó tíz országból a tizenhárom éve működő magyar szervezeten kívül csak egy lengyel és két cseh humanitárius szolgálattal írtak alá hasonló együttműködési megállapodást. A kétfordulós felvételi rendszer szigorú rostával jár: vizsgálják a szervezet etikai kódexét, a képzési és számviteli politikáját, de a raktárkapacitást és millió egyéb dolgot is, legalább ötéves nemzetközi humanitárius munkát követelve meg tőlük. A Lehel László és Costanza Adolfi által szignált szerződés a magyar humanitárius szervezet nemzetközi szintű elismerését jelenti, és komoly forrásbővítéssel jár. Az 1992-ben alapított ECHO ugyanis nem végez közvetlen segélyezést, hanem a partnerszervezetek által benyújtott programokat finanszírozza szigorú elszámolási kötelezetességgel. Alapításától kezdve több mint száz országban finanszírozott és koordinált humanitárius munkát az EU tagállamain kívül, tavaly például ötszázharmincmillió eurós támogatást nyújtva közel negyvenmillió emberen segítettek. A világ egyik vezető humanitárius szervezeteként a jövő évi költségvetése félmilliárd euró, ennek kilencvenöt százalékát közvetlen segélyezésre fordítja. Segélyezési térségként idén Afrikát, Közép-Keletet, Ázsiát, Dél-Amerikát, a Balkánt és a Szovjetunió felbomlása után alakult új független államokat jelölték meg. A segélyezés folyamatát és a szükségletek felmérését saját helyszíni szakértőkkel oldják meg és ellenőrzik.
A gyors reagálás mellett hangsúlyt fektetnek a folyamatos támogatásra is, így akkor is megy segély a bajba jutott térségnek, amikor az kikerül a média figyelméből. A természeti katasztrófák áldozatai mellett támogatják a polgárháborús térségek lakóit is, és menekültprogramjaikon kívül komoly összegeket fordítanak rövidtávú rehabilitációs rekonstrukciós munkákra is.
Az aláírt megálapodás annak az elismerése, hogy a magyar humanitárius munka is felnőtt korba lépett, és képes hatékonyan, profi módon és átláthatóan végezni feladatát. A protestáns szellemiségű magyar szervezet tavaly a hazai szociális programok mellett Afganisztánban felújított öt iskolát, és az ivóvízellátás megszervezésében nyújtott segítség mellett képzési programokat is szervezett. A közép-európai árvíz idején az önkéntesek ellátására összpontosítottak, majd építőipari egységcsomagokkal és a szennyvízelvezetés korszerűsítésével támogatták az újjáépítést. Az egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi fórumának tagjaként az Észak-Kaukázusban is dolgoznak munkatársaik, saját irodát működtetve Pjatigorszk városban.
Az Európai Unió előírásai szerint hazánknak 2006-ig a nemzeti jövedelem 0,39 százalékát kell humanitárius programokra fordítania. Ez évente durván tizenötmilliárd forintot jelentene, de a 2003-as költségvetésben ennek még a tizedét sem költjük el erre a célra. A világot már sikerült meggyőzniük a ökumenikus szeretetszolgálat embereinek, de még a magyar Külügyminisztérium hátra van: annak ellenére, hogy a segélyszervezetnek már működő programja és irodája van Észak-Irakban, a magyar költsévetési forrásokból finanszírozott állami gyógyszersegély kijuttatására nem találták őket érdemesnek. Lapunk információi szerint ennek az lett a következménye, hogy a magyar gyógyszersegély jordániai raktárakban vár arra, hogy bejusson Irakba.
origo.hu
Orbán Viktor: Európának sosem lesz érdeke, hogy egy Oroszországgal szembeni háborúban vegyen részt
