Észt koalíciós válság

Kormányválság alakult ki Észtországban, miután a Juhan Parts vezette három pártból álló koalíció legkisebb tagja, a balközép Észt Nemzeti Szövetség elállt a tavasztól érvényben lévő koalíciós szerződéstől.
A tömörülés elnöke, Villu Reiljan környezetvédelmi miniszter kijelentette: pártja nem támogatja sem a gyökeres adóreformot, sem pedig a gyermekek után járó differenciált támogatást, mivel úgy tartja, azok ellentétben vannak az észt nemzet létérdekeivel. A két nagyobbik kormányzati erő, a jobbközép Res Publica és a liberális Reformpárt a jövedelemadó kétszázalékos csökkentését, ezzel párhuzamosan az adómentes minimálbér emelését tervezi 2004-re. A parlament múlt heti ülésén a Nemzeti Szövetség az ellenzéki pártokkal együtt nem szavazta meg a kormány által előterjesztett adóreform-javaslatot. „E lépéssel a Nemzeti Szövetség egyértelműen jelezte, hogy nem akar tovább maradni a koalícióban” – jelentette be az ülés után mind a kormányfő, mind Siim Kallas, a Reformpárt elnöke. Parts ezután könnyebb lelkiismerettel folytathatta a már előző napon megkezdett, előzetes koalícióalakítási tárgyalásokat a jobbközép, a törvényhozásban hét mandátummal rendelkező Haza Szövetséggel. A közvélemény meglepetésére a kormányfő szerda este mégis békejobbot nyújtott a „lázadóknak”, felújítva a megbékélési tárgyalásokat a koalíció megmaradása érdekében.
A belpolitikai elemzők táborában két, egymással ellentétes vélemény uralkodik a „lázadók” valódi indítékairól. Egyesek úgy vélik, a Nemzeti Szövetség csak „rendreutasítani” akarta a partnereit, hogy azok jobban számoljanak majd vele a jövőben, és most maga is megijedt a lépése előidézte reagálástól, illetve a lehetséges következményektől. Mások szerint viszont biztosra mentek Reiljanék: jobb ma, az úgynevezett „közemberek érdekeinek védőjeként” kilépni a kormányzatból, és kivárni annak végleges, hamar bekövetkező összeomlását – azért, hogy ezután, már a mostaninál kedvezőbb feltételekkel és megértőbb partnerekkel új koalíciós szerződést köthessen.