Bosszút álltak a kutyakínzón

Megverték azt a férfit, akit Bölcskén azután jelentettek fel, hogy baltával levágta egy kiskutya farkát. A verést egy magát radikális állatvédőnek valló csoport vállalta magára, amely szerint ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessenek az állatok kínzásának. A hivatalosan működő szervezetek szerint nem a radikálisok, hanem a törvény és a bíróságok feladata visszafogni az állatkínzókat.

Radikális állatvédők verték meg azt a bölcskei férfit, aki tavaly ősszel megcsonkított egy kölyökkutyát – nyilatkozta lapunknak egy magát a csoport tagjának valló férfi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Bölcske egyik utcáján K. József baltával lenyeste az állat farkát. Az esetet egy házaspár és egy tizenöt éves fiú is látta. Az értelmi fogyatékos férfi baltával fenyegette a szemtanúkat is, akik feljelentést tettek ellene, állatvédő szervezetek pedig kérték: tiltsák el a gondnokság alatt álló férfit az állattartástól. A jegyző vizsgálatot indított, és az eljárás még tartott, amikor K. Józsefet megverték. A férfi nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, és december 29-én feljelentést tett támadói ellen. Daubner Gabriella, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: a rendőrség súlyos testi sértés miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
Az álnéven bemutatkozó radikális állatvédő lapunknak elmondta: bár tavasszal szigorodik a törvény, mégsem bíznak abban, hogy ez valóban visszatartaná azokat, akik állatokat kínoznak, vernek vagy verekedtetnek. Hozzáfűzte: most a hatóság legfeljebb pénzbírsággal sújtja az elkövetőket. Az állatkínzók többsége azonban a törvény szigorítása után is megússza felfüggesztett börtönbüntetéssel, letöltendő szabadságvesztésre legfeljebb a visszaesőket ítélik majd.
Elmondta: Magyarországon az övék az egyetlen ilyen csoport, s ma tucatnyi tagja van. Akcióikat hosszú időn keresztül, alaposan készítik elő. Amint tudomást szereznek egy-egy esetről, néhány társuk a helyszínre utazik, ahol felderítik a tettes szokásos útvonalát, napirendjét. Csak ezután csapnak le rá, egyszerre többen, úgy, hogy esélye se legyen a védekezésre. Nemcsak megverik, de lelkileg is megtörik. Minden alkalommal közlik az illetővel, hogy azért verik meg, mert állatokat bántott, és figyelmeztetik: figyelik, és visszatérnek, ha újra állatot kínozna. Informátorunk szerint igen primitív ember az, aki odáig alacsonyodik, hogy megcsonkít, éheztet, verekedtet vagy ver állatokat. Ezért vele szemben hasonlóan primitív eszközöket – a verést – kell alkalmazni, úgy, hogy ugyanazt a fájdalmat érezze, mint amit ő okozott az állatnak. A férfi kijelentette: az állatkínzások számát nem a törvény szigora, hanem a fizikai bántalmazástól való félelem csökkenti majd.
Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint ez a magatartás csoportos garázdaság és súlyos testi sértés megállapítására látszik alkalmasnak. Elmondta: a két bűncselekmény büntetési tétele egyenként három év, halmazatban pedig akár négy és fél évet is kiszabhat a bíróság a vétkesekre.
Nem értenek egyet az ilyen eljárással, és elhatárolódnak tőle – mondta lapunknak Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője. Hozzáfűzte: a hivatalosan működő állatvédő szervezeteknek az az érdekük, hogy mindent törvényesen intézzenek. Felvételeket készítenek a helyszínen, szemtanúkat keresnek, fellármázzák a sajtót, és a megfelelő hatóságnál feljelentést tesznek. Úgy vélte, a szigorodó törvény és a bíróságok feladata, hogy visszafogja az állatkínzókat.