Kwasniewski bizalmat remél

Aleksander Kwasniewski lengyel elnök szerint nagyobb bizalomra van szükség ahhoz, hogy kompromisszumos megoldást találjanak az EU-n belüli tanácsi döntések meghozatalakor alkalmazandó szavazatsúlyozási módszer kérdésében kialakult ellentétekre.

Kwasniewski a Der Spiegel hamburgi hírmagazin legújabb számában nyilatkozott, s úgy vélte, „a lengyeleknek nem okozna különösebb problémát, ha a szavazatok számát Németország esetében egyszerűen megnövelnék”. Mindazonáltal Lengyelország hivatalosan amellett áll ki, hogy a Nizzában jó három évvel ezelőtt elhatározott arányok érvényesüljenek egy darabig. Lengyelországnak 27 szavazat járna, a kétszer népesebb Németországnak ennél alig több: 29 szavazat. Az európai alkotmányozási folyamat során a németek a működőképességre hivatkozva azt próbálták keresztülvinni, hogy az országok számának egyszerű többsége mellett az általuk képviselt népesség nagysága is latba essen döntéshozatalkor, azaz a többségi országok képviseljék az EU-ban élők minimum hatvan százalékát.
Kwasniewski szerint a német szavazatok súlyának megnövelése Franciaországnak és Nagy-Britanniának okozna problémákat. A lengyel elnök azokra a feltevésekre is kitért, amelyek szerint Lengyelországnak hálásnak kellene lennie a lengyel EU-tagsághoz nyújtott német segítségért. Kwasniewskinak meggyőződése, hogy a németek tudják értékelni: „mi kezdtük meg a kommunizmus elleni harcot”, s ily módon a lengyelek hozzájárultak a német újraegyesítéshez. A németek az alkotmányozási folyamat végső szakaszában tanúsított lengyel (és spanyol) magatartást úgy értékelik, hogy egyes tagországok nemzeti érdekeiket az EU cselekvőképessége elé helyezték.
Ezt a megfogalmazást megismételte Joschka Fischer külügyminiszter is egy pénteken megnyílt berlini tanácskozáson. A hét végi Süddeutsche Zeitung idézte Gerhard Schröder német kancellár beszédét, amelyben a 2007-től esedékes EU-költségvetés küszöbön álló megtárgyalásáról szól. Schröder megismételte, hogy a kiadásoknak nem szabad meghaladniuk az EU bruttó nemzeti jövedelmének egy százalékát. Jelenleg a gyakorlat ez, ám lehetőség lenne megemelni a keretet 1,24 százalékra. A kancellár szerint ez a költségvetésbe legtöbbet befizető Németország számára 14,5 milliárd euró többletkiadást jelentene, ami „teljességgel elfogadhatatlan”.