Gyakorlatilag teljes egészében hazai illegális ültetvények látják el marihuánával a hazai drogpiacot. A külföldről – elsősorban Hollandiából és Szerbia-Montenegróból – érkező könnyű drogok aránya nem mutat változást, húsz százalék körül mozog. A birtokunkba került 2002-es nemzetbiztonsági összesítő jelentés szerint – a tavalyi adatokat még nem dolgozták fel – több mint 4700 kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el Magyarországon.
A háttéranyagból az is kiderül, hogy az importált marihuána jelentősebb hányada Albániához, illetve az albán etnikumhoz tartozó kábítószeres bűnözői körökhöz köthető. A tapasztalatok szerint ugyanis hosszú távú tranzitszállítmányokkal csak a nemzetiségi és etnikai alapon szerveződött albán, valamint az idegenforgalmi és szállítási cégek fedését alkalmazó jól szervezett török csoportok próbálkoznak. A kábítószer-kereskedelem vonatkozásában Magyarország továbbra is a Balkán-útvonal egyik meghatározó országa: a 2002-es adatok szerint hazánkban öt olyan bűnszervezet van, amely tranzitszállítást végez az országon keresztül, illetve innen irányítva.
*
Érdemi mennyiségű hazai kábítószergyártásról nincs tudomásuk a magyar hatóságoknak. Az adatok azt mutatják, hogy Romániában titkos laboratóriumokban komolyabb kábítószergyártás folyik, az onnan induló szállítmányok első állomása Magyarország.
A szintetikus kábítószerek előállításával és terjesztésével kapcsolatban azonban robbanásszerű növekedésre lehet számítani, ugyanis az ezekhez szükséges kémiai anyagok hazánkban is rendelkezésre állnak, megszerzésük pedig nem jelent megoldhatatlan problémát a bűnözőknek. Nemzetközi tapasztalatok szerint a kábítószergyártáshoz használt vegyi anyagok előállításának és kereskedelmének hatékony ellenőrzése révén az illegális előállítók nem tudnak hozzájutni a szükséges alapanyaghoz, ezáltal csökkenthető a kereskedelem.
A közel-keleti térségben előállított heroin Magyarországot is érintve jut Nyugat-Európába. Az itteni piacra szánt mennyiség elosztásában arab csoportosulások vesznek részt, míg a közvetlen eladásokat többségében magyar bűnszervezetek végzik.
A kokain beszerzése – az amfetaminnal együtt – leggyakrabban Hollandiában történik, ahová a Holland Antillákról, illetve Kolumbiából és Peruból érkezik. A csempészútvonalak csak a Dél-Amerikából Nyugat-Európába irányuló légi szállítás tekintetében érintik hazánkat, a Ferihegyi repülőtér így tranzitállomása volt több kisebb mennyiségű szállítmánynak.
Az előző tizenkét évben folyamatosan nőtt a magyar állampolgárok részvétele a nemzetközi drogszállításban: 2001-ben tizenkét országban harminc ügyben negyvenöt magyart vettek őrizetbe külföldi hatóságok. Az elkövetők többsége Európában bukott le, amikor török vagy albán megbízóik heroinját próbálták Magyarországról az Európai Unió valamelyik tagállamába szállítani.
A kábítószer-bűnözés alapvető tendenciái között említi a dokumentum, hogy az albán „klánok” kapcsolatokat alakítottak ki a dél-amerikai, elsősorban kolumbiai drogkartellekkel, ami várhatóan a kokainalapú kábítószerek fokozottabb megjelenését idézheti elő. A kisebb kockázatot jelentő, hajón való szállítás előtérbe kerülhet, ami lehetővé teszi, hogy török kikötőkből nagyobb mennyiségű szállítmányokat juttassanak el Európába. Egyre több jel utal arra is, hogy a kábítószer-csempészettel foglalkozó bűnszervezetek egy része fokozatosan át fog térni a kisebb büntetési tétellel fenyegető és megközelítőleg azonos haszonnal kecsegtető ember-, illetőleg cigarettacsempészetre.
origo.hu
Hatalmas légibomba került elő Debrecenben – fotó
