Forradalom a hátsó udvarban

Egy civil ruhába öltözött amerikai biztonsági őr fotóriportert kerget el a haiti amerikai nagykövetség épülete elől Port-au-Prince-ben (február 23.). Bár a Fehér Ház támogatná egy nemzetközi rendőri alakulat Haitira való kiküldését, az amerikai elnökválasztás évében belpolitikailag is kényes lenne amerikai csapatokat küldeni Port-au-Prince-be. George W. Bush amerikai elnök viszont sietett leszögezni: Amerika hatékony tervvel rendelkezik a katasztrófa elkerülésére.
„Minden olyan menekültet visszafordítunk, aki megpróbál partjainkra lépni” – jelentette ki az amerikai elnök csütörtökön.

Könnyebb forradalmat csinálni, mint kormányozni” – mondta pályája csúcsán a később száműzetésbe kényszerített „örökös” Fülöp-szigeteki elnök, Ferdinand E. Marcos.
Láthatólag Haiti lázadói is tisztában vannak ezzel az aranyigazsággal, akik néhány hét leforgása alatt súlyos csapást mértek Jean-Bertrand Aristide haiti elnök rendszerére, miközben a felkelők fegyveresei és az utcára vonuló kormánypárti milíciák nyomában a káosz lett az úr.
A felkelők meglehetősen sokszínű seregében több önjelölt vezér is felbukkant. Hogy ki az, aki valódi politikai súllyal bír, és ki, aki ugyan a forradalom első napján aranyat ér, de a másodikon agyonlövik, azt ma még nehéz megjósolni. Mindenesetre a régi megállapítást a lázadók is ismerik: ha valaki csak félig fejezi be a forradalmat, azzal a saját sírját ássa meg. Nem is fogadták hát el az amerikai békítési kísérletbe foglalt javaslatokat, és hallani sem akartak arról, hogy Aristide elnök hatalmon maradjon. A fővároshoz, Port-au-Prince-hez közeledő lázadók hírére az elnök kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy hatalmát – csakúgy, mint korábban – amerikai fegyverek szavatolják, ám George W. Bush elnök hamar nyilvánvalóvá tette, hogy Amerika ezúttal másfajta, számára nagyobb horderejűnek számító konfliktussal van elfoglalva, és hirtelenjében kicsit tanácstalan, mit is kellene tennie abban az országban, amelyet rosszindulatúan csupán az Egyesült Államok hátsó udvarának szokás nevezni.

Jean-Bertrand Aristide egyik támogatója az elnök képével Port-au-Prince-ben. (február 25.). A jelenleg 50 éves Aristid korábban papként a nyomornegyedekben szolgált, és Haiti első demokratikusan megválasztott vezetőjeként a szegények megmentőjeként emelték hatalomba. A szegények helyzete azonban az elmúlt tíz évben tovább romlott, a 2000. évi választásokon pedig Aristide pártját csalással vádolták meg.

Guy Philippe, a haiti Országos Forradalmi Liberális Front vezetője bakancsát fényesítteti Cap-Haitien utcáján (február 25.). A front fegyveresei Haiti második legnagyobb városát múlt vasárnap foglalták el. Emberjogi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a felkelők vezetői nem a demokrácia hívei a szigetországban.

Haiti nők egymás kezét fogva elsétálnak a kormánypárti milicisták által emelt barikád előtt Port-au-Prince-ben (február 25.). A főváros védelmére emelt úttorlaszoknál nem egy esetben a milicisták kirabolták az ott elhaladó lakosokat.