Nem lehet kérdéses, hogy Franciaország az Európai Unió legfontosabb államainak egyike, számunkra a jelenlegi felállásban különösen az. Ismert a magyar kormányfő francia kötődése, és ezt Párizsban is jól észben tartják. A magyar diplomácia ezt az országot szemelte ki, ahol kicsit erősíteni kívánja hazánk érdekeit. Az évek folyamán majdnem a német kapcsolattal egyenértékűvé vált a francia–magyar együttműködés mind gazdasági, mind kulturális téren. Ennek számos eleme a mostani megbeszélések témáját képezi, ám a magyar diplomácia elsősorban azt a gesztust tartja kiemelkedőnek, hogy a francia elnök épp Magyarországon tartja meg a rendkívüli érdeklődésre számot tartó helyzetértékelő beszédét az unió jövőjéről. Egyes elemzők, mivel a politika világától idegennek tartják az önérdektől mentes gesztusokat, úgy vélekednek, Franciaország az új uniós tagországok közül Magyarországot is az érdekszférájában szeretné tudni, mint az például Románia esetében már régóta így van. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy új törésvonalak alakulnának ki az Európai Unión belül, ám tagadhatatlan, hogy egy-egy uniós tagország támogatása a nagyhatalmak számára sem elhanyagolható.
Így különös értelmet nyer a múlt heti hármas csúcs a francia, a brit és a német vezető részvételével. Az esemény igen megosztotta az öreg kontinens politikusait és közvéleményét, ugyanis az „erősek találkozója” azt az érzetet kelthette sokakban, hogy az unió legfontosabb döntéseit úgyis a fejük fölött hozzák meg. Előzetes jelzés szerint a mostani Medgyessy–Chirac-tárgyaláson erről nem lesz szó, ahogy a múlt év közepi nyolcak levelét sem emlegetik fel. Emlékezetes, hogy a magyar miniszterelnök – uniós partnereit is csak utólag tájékoztatva – aláírta az amerikaiak Irak elleni háborúját támogató levelet, kivívva ezzel többek között a franciák rosszallását is Párizs ugyanis mindvégig következetesen ellenezte a fegyveres beavatkozást. A háborúnak viszont már vége, igaz, távol még a béke Iraktól, így a régi, rossz emlékeket mindkét fél minél előbb el akarja felejteni.
*
Magyarország valószínűleg a csatlakozásra legjobban felkészült két-három ország között van, de további erőfeszítésekre, változtatásokra van szükség – mondta Medgyessy Péter az APF-nek adott nyilatkozatában. A hírügynökség megfogalmazása szerint a történelmet tekintve a magyarok az ország feldarabolását jelentő trianoni szerződést – aminek következtében magyarok milliói lettek kisebbségiek a szomszédos országokban – Franciaország szemére vetik. A magyar miniszterelnök szerint ugyanakkor Franciaország stratégiai partnere Magyarországnak, a két ország esetében valódi érdek- és értékközösségről lehet beszélni.
***
Romló megítélés.
Az utóbbi időben egyre ritkábban fogad Magyarország olyan neves vendéget, mint Jacques Chirac, s manapság az ország miniszterelnöke sem gyakran teszi tiszteletét a világ befolyásos politikusainál. Emlékezhetünk arra, hogy a magyar diplomácia vezetője tavaly ősszel még Medgyessy Péter novemberi washingtoni látogatását ígérte. George W. Bushnak azonban fontosabb dolga akadt, bár térségünk más vezetői azóta is megfordultak irodájában. Decemberi, néhány órára lerövidített budapesti látogatását Gerhard Schröder sem nagyon pótolta még be, miközben találkozók sorát bonyolítja le. A szavak és a tettek közti szakadékot látva lassan elkezdhetünk izgulni Vlagyimir Putyin őszre beharangozott látogatása miatt is. Mindez jelzi Magyarország csökkenő presztízsét, összefügg érezhetően romló megítélésével és a konzekvens külpolitika hiányából adódó sodródásával. (MN)
origo.hu
A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése lesz
