Idén javulhat az ország gazdasági egyensúlyának helyzete. Az előrejelzések szerint 3,1 százalékos bruttó hazai terméknövekedésre lehet számítani, ugyanakkor az export fokozására is. Ez viszont hozzájárul a fizetésimérleg-hiány csökkentéséhez – mondta tegnap szegedi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Járai Zsigmond az infláció alakulásának szempontjából kedvezőtlennek ítéli az év első felét, amikor is a pénzromlás nyolc százalék fölé emelkedhet, viszont szerinte a devalválódás a későbbiekben csökken. Idén átlagosan 7,4 százalékos inflációra lehet számítani, jövőre pedig 4,5-5-re. Azt azonban előre nem lehet tudni, vajon hogyan reagál a piac az infláció alakulására, de azt igen, hogy az áfa és a jövedéki adó emelése ezt nagymértékben befolyásolta.
Ami az euró magyarországi bevezetését illeti, Járai szerint számunkra az lenne előnyös, ha erre mihamarabb sor kerülne. Egyelőre azonban az sem biztos, vajon tartható lesz-e a 2008-as céldátum.
Nem tartja reálisnak a 2008-as dátumot a Raiffeisen Bank magyarországi vezérigazgatója. Felcsuti Péter a 13,115 milliárd forint adózás utáni nyereséget elérő pénzintézet tavalyi eredményeiről beszélve tegnap sajtótájékoztatón elmondta: az euró mihamarabbi bevezetéséhez csak olyan pénzügyi megszorításokkal lehetne biztosítani a szükséges egyensúlyt, amelyeket sem a gazdaság, sem a társadalom nem tud vállalni. – Nem látom be, miért kellene növekedési áldozatokat felvállalni az euró 2008-as bevezetéséért, reálisabbnak tartom a 2010-es euróövezetbe lépést – fogalmazott.
A banki vezető szerint tavaly a hitelintézetek az irányváltások hibáit kihasználva jelentős profitot realizáltak. A legutóbbi időszakban pedig a magas kamatszínvonal kedvez a kereskedelmi bankoknak.
origo.hu
Orbán Viktor: Oroszfüggőség-ügyben a szakértelem Önöknél van – videó
