Kovács kontra Németh

Bujtogatónak nevezte Kovács László Bayer Zsoltot, ahelyett, hogy mint külügyminiszter megvédett volna egy magyar állampolgárt – mondta el tegnap Németh Zsolt. A külügyi bizottság fideszes elnöke Kovács László külügyminiszter mellett a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Tárcatükör elnevezésű vitasorozatának volt vendége.

Ha Németh Zsolt annyira szereti Bayert, akkor lépjen be egy Bayer Zsolt fun clubba – javasolta a külügyminiszter a fideszes politikusnak a vitán, melynek egyébként a közelgő uniós csatlakozás, az EU belső politikája, a munkaerő szabad áramlásának kérdése, valamint a határon túli magyarság helyzete állt a középpontjában.
A határon túliak kérdései közt Kovács László a prioritások között említette, hogy napokon belül meglehet a megoldás az aradi szabadságszobor felállításának kérdésében. Németh Zsolt utalt a határon túliaknak juttatott támogatások 25 százalékos csökkentésére, s úgy vélte, Románia uniós csatlakozása előtt most még történelmi esély van az autonómia kivívására. Kovács László szerint ugyanakkor a fideszes politikus nem számolt olyan elemekkel, melyek már részét képezik a 2004-es költségvetésnek.
*
A külügyminiszter szerint mindössze kétszázmillió forinttal csökkent a határon túliaknak szánt támogatás. Kovács László elmondta: „Nem tudjuk elfogadni, hogy a határon túl élők több pénzt kapjanak, mint a Magyarországon élők.” Németh Zsolt szerint ugyanakkor, ha összeadjuk a Medgyessy-kormány hatalomra kerülése óta elvont összegeket, akkor arra juthatunk, hogy az elvonás összértéke eléri az ötmilliárd forintot. „Megszorítások itt-ott lehet, hogy szükségesek, de a határon túliakat szorították már így is eleget” – fogalmazott a fideszes politikus. A kettős állampolgárságról szólva Kovács László kifejtette, Budapest csak magyar állampolgárságot adhat, a többi már a másik félen múlik. Mint fogalmazott, nem lenne helyes, ha például bárki például Szabadkáról feljönne szülni, kihasználná az itteni előnyöket, majd búcsút intene az országnak. A külügyminiszter szerint nincs olyan kettős állampolgárság, mely csak útlevelet s állampolgári jogokat biztosít, de a szociális juttatásokat szigorúbban szabályozza. Németh Zsolt szerint viszont a támogatások letelepedéshez vannak kötve, tehát csak annak járnak, aki legalább letelepedési engedéllyel rendelkezik, s a határon túlra szánt összegek így is csak a költségvetés egy ezrelékét teszik ki, noha a magyarság egyharmadát érintik.
„A határon túliak iránti minimális érzékenység hiányzik a kormányból, mintha élveznék, hogy a szomszédos országok rendre megaláznak minket” – tette hozzá a politikus.
A külügyminiszter a december 1-jei, Adrian Nastase román kormányfővel közös koccintásra utaló felvetésre úgy vélekedett, a gesztus megtette hatását, így például március 15-éhez is másként viszonyulnak már Romániában.
A vita során Németh Zsolt firtatta, miért volt szükség a magyarellenességéről hírhedt Robert Fico, a szlovákiai Smer párt elnökének fogadására, mire Kovács László úgy reagált: például Tony Blair brit miniszterelnök is találkozott a politikussal. A külügyminiszter a szócsata során ezután párhuzamot vont Ceausescu volt román vezető s a mai Horvátország megalapítója, Franjo Tudjman között – utóbbival, mint Kovács kiemelte, Orbán Viktor is találkozott – mondván, a két politikus megítélésében világszerte alig van különbség.

***

Ismeretlen intézmény tiltotta ki Bayert
Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román „illetékes szerv”, amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul című lap tegnapi írásából. A lap a román határrendőrség két nappal korábban kiadott közleményére utal, az hivatkozik bizonyos „illetékes szervek” kérésére, amelynek alapján megtagadták a magyar publicista belépését. A cikk megállapítja: ez a közlemény bonyolultabbá tette az ügyet, hiszen abban indoklás is szerepel (amely viszont a meg nem nevezett szervtől és nem magától a határrendőrségtől származik – a tud.). Eszerint Bayer Zsolt azért nem léphette át a határt, mert „veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra nézve” – idéz az újság.
A Cotidianul hiába próbálta megtudni a határrendőrség főparancsnokától, honnan érkezett a kérés, csak azt a választ kapta: „az adott intézmény kérése törvényes volt.”
A lap nem tudta meg a határrendőrségtől, hogy milyen intézményt fed az „illetékes szerv” kifejezés, ezért csak találgatott. Ilyen megnevezés mögött – írta – a román elhárító hivatal, a külföldi hírszerző szolgálat, a belügyminisztérium kebelén belül működő idegenrendészeti hatóság vagy maga a rendőr-főkapitányság állhat – olvasható a lapban.