Kővágószőlősön az urán most öl – mondogatják egymásnak az ott élők. Egykor a bánya munkát adott, most pedig áldozatait szedi. Menekülni kellene innét – mondja valaki. A hidegháború atomfegyverkezési versenyéből hazánk sem maradhatott ki, itt is nagy erőkkel kezdődött el az uránérckutatás, majd ennek eredményeként Kővágószőlős közelében két akna mélyítését kezdték el az ötvenes évek közepén. Kezdetben Bauxitbánya Vállalat, majd 1957-től már Pécsi Uránércbánya Vállalat lett a cég neve. A működés a 20 évre kötött magyar–szovjet kormányközi egyezményre épült, amelyet 1979-ben újabb 15 évre meghosszabbítottak. (Az egyezmény szólt arról is, hogy a Szovjetunió kielégíti a közreműködésével létesülő atomerőművek fűtőelem-szükségletét.) Egy 1989-es minisztertanácsi határozat szerint 1991-re be kell szüntetni a termelést a bányában. Erre azért került volna sor, mert rendkívül magas volt a termelési költség, mégis 1991-ben további működési engedélyt kapott a cég. Három évvel később, a folyamatosan növekvő veszteségek miatt egy újabb kormányhatározat kimondta az ítéletet: „ellátásbiztonsági szempontok nem indokolják az évek óta veszteséges magyar uránbányászat fenntartását, a termelést 1997. december 31-ig be kell fejezni”.
A bánya jogutódjának tájékoztatása szerint: „A hazai uránipar működési ideje alatt közel 21 000 tonna uránfémet állított elő, 1200 kilométer vágatot hajtott, közel 50 millió tonna kőzetet termelt ki. Többé-kevésbé szennyezetten, rekultivációra, bezárásra, dekontaminálásra váró, és újból a környezetbe illesztendő, mintegy 65 négyzetkilométert magába foglaló bányatelkeken létesült üzemeket, 18 millió köbméter föld alatti üreget, meddőhányókat, perkolációs prizmákat, zagytározókat, a bányafeltárást és szellőztetést szolgáló függőleges aknákat, légaknákat, tárókat, léggurítókat, robbanóanyag-raktárakat és egyéb kiegészítő tevékenységet szolgáló létesítményeket hagyott maga után.”
És 1998-ben alakult meg a ma is működő jogutód, a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt., amely fő feladatának a rekultivációs munkálatokat tartja.
Kővágószőlős a bányától délre fekszik, ám különböző járatok húzódnak a település alatt. A másfél ezer fős lakosság csaknem fele foglalkozott az urántermeléssel. Emiatt és a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően nevezik a községet: uránfalunak. A település azonban már a középkorban is létezett. Szőlővel és borral adóztak az itt élők, de kőbányászattal is foglalkoztak. Azt mondják, az itt faragott malomkövek bejárták a fél világot, de a legjobb kőfaragó- mesterek is itt születtek. Az uránbánya beindulásakor özönlöttek az emberek. A falu lakosságának a fele is ott dolgozott, a legkülönfélébb munkakörökben. Mindenki tudta, milyen következményekkel jár ez a fajta foglalkozás, de a magas fizetésért vállalták a kockázatot. Ennek ellenére azonban még ma is él a félelem a helyiek között az urán közelsége miatt. Többen ennek tulajdonítják a megbetegedéseket, s a héten bombaként robbant a hír, a település Ady Endre utcájában élők jó része rákos. A daganatos megbetegedés szinte minden formája előfordul itt, a tüdőráktól a prosztatáig. A község háziorvosa, dr. Pallós Zoltán egy falugyűlésen jelentette be: az elmúlt évtized jellemző betegségeinek áttekintése után azt javasolja, forduljanak az ÁNTSZ-hez további vizsgálatok miatt. Hangsúlyozta azonban, hogy bár összességében a halálozási adatok nincsenek az átlag fölött, jobb félni, mint megijedni.
A tisztiorvosi szolgálat alapos vizsgálatba kezdett, a falu minden egyes lakosát kikérdezik, az adatokat pedig összehasonlítják az országos számokkal.
– Azt szeretnénk végre megtudni, van-e összefüggés a betegségek és az urán között. Félek azonban attól, hogyha esetleg ez így is van, ezt akkor sem lehet kimutatni vagy bizonyítani a mai tudomány állása szerint – mondta a polgármester. Sándor Tibor az erős sajtóvisszhang kapcsán úgy reagált, bár fontos egy település számára a kifelé mutatott kép, az emberélet többet ér.
Csendes az Ady Endre utca, a falu szívében. Kicsit több mint egy tucat ház áll összesen az alig 200 méteres szakaszon. Többségében idős emberek lakják az épületeket, de néhány házba már fiatalok költöztek – az elhunytak helyére. Ádám Géza is itt él feleségével, valamint egy halom radonmérőműszer társaságában, amelyet néhány hónapja helyeztek ki a Mecsekérc szakemberei. A férfi prosztatarákos, 48 éves fiánál pedig tüdődaganatot találtak. Természetesen Géza bácsi is a bányánál volt, mégsem ezt tartja betegsége okának.
– A házam és a kertem alatt halad a bánya egyik járata. Emlékszem arra, amikor még itt jöttek fel a bányászok, de volt olyan is, amikor szivárgott a talajból a radongáz. Olyan sűrű volt, hogy többen azt hitték, tűz van – meséli, miközben meg is mutatja a helyet kertjében. A járatot betömedékelték, az idős ember pedig egy barackfát ültetett a gödör helyére.
– Nemcsak a betegségemmel küszködök, a házzal is gondok vannak. A járat korábban egyszer beszakadt, és vitte magával a ház egyik falát is. Süllyed az egész, egyszer talán ez is eltűnik a föld színéről, mint én – mondja. – A biztosító 88 ezer forintot fizetett.
Géza bácsi szomszédja perceken keresztül sorolja azokat a szomszédait, akik rákban haltak meg. Férfiak, nők, férj és feleség is akad a szomorú felsorolásban.
– Lehet valami itt a föld alatt, talán több az urán a felszín közelében, mint máshol – találgat Kőszegi János, aki azonban szerencsés, mert egészséges. – Semmi bajom nincs, talán a génjeim jobbak, mint másoknak. De ettől még tény, hogy sokan rákban haltak meg ebben az utcában.
Az ÁNTSZ vizsgálata fél évig tart. Az epidemiológiai vizsgálat lényege ugyanis az, hogy miután a település minden lakosát alaposan kikérdezték, a kapott információkat pedig betáplálták a számítógépbe, ezt össze kell hasonlítani egy országos adatbázissal, majd pedig csak ezt követően van lehetőség arra, hogy bármiféle következtetést lehessen levonni. A tisztiorvosok szerint azonban szinte biztosan kizárható, hogy az urán okozza a rákos elváltozásokat, mert az ennek bomlásából származó radon „csak” a tüdőrákért felelős. Kérdés tehát, hogy mitől vannak a településen előforduló, egyéb daganatos megbetegedések. Ők is – hasonlóan a bánya szakembereihez – a szerencsétlen, ám puszta véletlent tartják esélyesnek.
A Mecsekérc illetékese szerint az említett utca alatt a korábbi bányának egy levegőztető folyosója haladt, kizártnak tartja, hogy azon keresztül a levegőn kívül bármi is feljött volna. Úgy véli, egy alapos vizsgálattal fény derülhet a betegségek okaira.
– Naponta többször megcsörren a telefon, sokan akarnak segíteni, hogy megtudjuk, mi történik a faluban. Legutóbb egy „parafenomén” is telefonált, hogy megvizsgálná a területet – meséli a polgármester, aki azonban hozzáteszi, bár ehhez hasonló vicces szituációk előfordulnak, a helyzet azonban mégsem komolytalan.
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
