Interpellációjában Szijjártó Péter (Fidesz) kifejtette: a 3000 köbméter éves mennyiség fölött fogyasztók számára idén 28 százalékkal emelkedett a gáz ára. A tavaly májusi 12 százalékos emeléssel együtt ez összesen 40 százalék – hangsúlyozta. Riogatás vagy pontos előrejelzés volt-e az, amikor 2002-ben a Fidesz azt állította, hogy a szocialisták, ha hatalomra kerülnek, 40 százalékkal emelik a gáz árát? – kérdezte Szijjártó Péter. Hozzátette: mennyit ér Medgyessy Péter miniszterelnök szava, aki azt ígérte, hogy nem lesz gázáremelés? Csillag István gazdasági miniszter hazugsággal vádolta meg az ellenzéki képviselőt. Kifejtette: a miniszterelnök szavahihetőségének vizsgálata nem tartozik tárcája hatáskörébe. Csillag szerint a kormány nem emeli a gáz árát, hanem annak „piacgazdasághoz méltó” mechanizmusát alakítja ki. Szijjártó nem fogadta el a miniszteri választ, kifejtette: amennyi időt Medgyessy Péter a KGST vezetésében eltöltött, azt is el tudja képzelni, hogy nem ért a piacgazdasághoz. A kormánytöbbség elfogadta a miniszter válaszát.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) szintén az ígéreteket kérte számon a kormányon. Elmondta: csak januárban 16 százalékkal emelkedtek a gyógyszerek árai, miközben Kökény Mihály miniszter 8 százalékot ígért. A 16 százalék kétszerese a 8-nak, háromszorosa az inflációnak, és négyszerese annak a 4 százaléknak, amellyel akkor drágultak volna a gyógyszerek, ha a kormány nem rúgja fel az előző, polgári kormány alatt kötött megállapodást. Kökény Mihály egészségügyi miniszter elmondta: a támogatott körben csak 8 százalékkal emelkedtek a készítmények árai. A kormány nem visel felelősséget azért, hogy a nem támogatott gyógyszerek ára mennyivel emelkedik – fejtette ki. Úgy vélte, nem volt reális az az egyezség, amely alapján csak 4 százalékkal növekedtek volna a készítmények árai. A képviselő nem, az Országgyűlés elfogadta a választ.
Új adót kíván bevezetni a kabinet – mondta Rogán Antal (Fidesz). Ezt azzal kapcsolatban vetette fel, hogy az úgynevezett retrográfiai díjat az igazságügyi tárca ki szeretné terjeszteni az otthoni nyomtatókra is. Egy hete Mécs Imre SZDSZ-es képviselő is tiltakozott emiatt a parlamentben. Bárándy Péter igazságügy-miniszter válaszát azonban elfogadta a többség, aki elmondta: nem egy új adóról van szó, de szerinte csak így lehet bizonyos követelményeknek megfelelni.
Ismét napirendre került az azonnali kérdések órájában Bayer Zsolt, lapunk publicistája Romániából történt kitiltása. Németh Zsolt fideszes képviselő feltette a kérdést: megvédi-e a Külügyminisztérium a magyar állampolgárokat? A volt külügyi államtitkár utalt arra, hogy számos romániai civil szervezet tiltakozott a történtek ellen. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára úgy fogalmazott: miután Bayer Zsolt bejelentést tett, utasították a romániai magyar konzulátust, hogy kérjen magyarázatot az illetékes szervektől. Németh Zsolt erre reagálva furcsának nevezte, hogy a külügyi tárca elfogadta a román fél magyarázatát, amely szerint a publicista megnyilvánulásai sértik Románia területi integritását. Bársony András viszont azzal érvelt, hogy a Külügyminisztérium nem fogadta el a román fél magyarázatát, és további kérdéseket tett fel.
A parlament kormánypárti többsége név szerinti szavazással elvetette az MDF törvényjavaslatát, amely 50 százalékkal emelte volna a gyermekgondozási segélyben (gyes) és a gyermekgondozási támogatásban (gyet) részesülők juttatását. A párt indítványa értelmében a jelenlegi 23 200 forint helyett 34 800 forint lenne a járandóság. Korózs Lajos (MSZP) azzal indokolta pártja elutasító álláspontját, hogy nincs elég forrás az ellenzéki párt által javasolt lépések megtételére. Ugyanakkor hozzátette: a gyest és a gyetet később ők is emelni szeretnék, de nem így.
Elfogadta az Országgyűlés a május 1-jétől életbe lépő áfaszabályokat. Az új törvény szerint adómentes lesz azoknak a termékeknek a beszerzése, amelyek termék formájában jelennek meg, de szolgáltatást testesítenek meg, például a telefonkártya vagy az autópálya-matrica, és megszűnik az áfakötelezettség bizonyos beruházások támogatása esetében. A szabályozás révén májustól a többi uniós tagországgal folytatott kereskedelem egyszerű belpiaci tranzakciónak számít majd, így a magyar cégek akkor is itthon fizetik az áfát, ha külföldön vásárolnak. A törvénymódosítás ellen tiltakoznak az önkormányzatok. Nem tartják eléggé átgondoltnak az új törvényt a csatlakozó országokba befektető magyar nagyvállalatok. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég kezdeményezésére létrehozott Közvetett Adó Fókuszcsoport közleménye szerint a magyar forgalmi adó 25 százalékos normálkulcsa túl magas, és rontja hazánk versenyképességét.
A képviselők elfogadták azt a törvényjavaslatot is, amely szerint az állatkínzás a jövőben bűncselekménynek számít.
origo.hu
Így fogták el a magyar kriminalisztika talán legkegyetlenebb sorozatgyilkosait
