Dávid elégtételről, Kuncze kezdetről szólt

Az MDF és az SZDSZ üdvözölte, amíg a MIÉP elítélte országunk uniós csatlakozását a hét végi rendezvényén.
Dávid: elégtétel az unió. Esélyt teremt az európai integráció a magyar nemzet lelki megújulására és annak bizonyítására, hogy mi mindannyian jobbá akarunk válni – mondta Dávid Ibolya szombaton Pécsett, az MDF uniós ünnepségén. A pártelnök szerint azonban az integráció nemcsak esély, hanem elégtétel is Trianonért, a második világháborúért, az 1956-os forradalomért és az azt követő megtorlás éveiért, azaz azon történésekért is, amelyek csúfot űztek a magyar nemzettel. – A csatlakozás azt is felajánlotta, hogy mint anyaország, az egész Kárpát-medencei magyar nemzet élő lelkiismeretét is vigyük be az unióba, és ügyeljünk arra, hogy a bővítés a jövőben kiterjedjen azokra az államokra is, ahol nagyobb számú magyar közösségek élnek – szögezte le. Az Antall József tabáni szobránál tartott megemlékezésen pénteken Dávid Ibolya arról beszélt: a néhai miniszterelnök szellemileg és erkölcsileg is hozzájárult Magyarország uniós csatlakozásához. Egyben felháborodását fejezte ki, amiért idén másodszor ismét megrongálták Antall mellszobrát. A rendezvényen Tölgyessy Péter fideszes országgyűlési képviselő, az SZDSZ egykori elnöke is beszédet tartott.
Kuncze: új kezdet. Új kezdet előtt állunk, új kezdetet teremtettünk, elrendeztük a jövőt – mondta Kuncze Gábor szombaton Budapesten, az uniós csatlakozást köszöntő SZDSZ-sajtótájékoztatón. Továbbra is csak magunkra számíthatunk. Egy azonban bizonyos: új kezdet előtt állunk – jelentette ki a szabad demokraták elnöke, frakcióvezetője. „Biztos vagyok benne, hogy Vásárhelyi Miklós, Petri György, Solt Ottilia, Szabó Miklós vagy Antall József, Csengey Dénes, Isépy Tamás számára életük legboldogabb napja lenne a mai” – közölte a rendszerváltás óta elhunytakra utalva.
Csurka: gyarmatosítás. A MIÉP elnöke szerint a gyarmatosítás új formája valósul meg Magyarország uniós csatlakozásával. Csurka István pártja a budapesti, Nesze semmi, fogd meg jól! címet viselő rendezvényen ismét nemzeti ellenállásra szólította fel a MIÉP szimpatizánsait. A legfőbb nemzeti kérdésnek a földet nevezte, amit szerinte rövid időn belül idegenek kezére akarnak juttatni. Úgy vélte, ezzel Magyarország már most zajló betelepítése a cél, főleg Izraelből, Palesztinából, Oroszországból, Ukrajnából, Fehéroroszországból.