Elzálogosítva az ígéretek sodrásában

Elzálogosított jövő – ez a címe a Századvég Politikai Elemzések Központja tanulmánykötetének, amely a Medgyessy-kormány második évét értékeli, és amelyet tegnap mutattak be a nagyközönségnek. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta: a kormány első évét értékelő kötet „Az ígéretek sodrásában” címet kapta. A kormány akkori, népszerűségre törekvő, rendkívül alkalmazkodó, rövid távú profitot hajszoló politikájának nagy ára lett: a magyar gazdaság és politika átfogó bizalmi válsága és a ténylegesen elzálogosított jövő. Az első évben még lehetett abban reménykedni, hogy a nagy zajjal beharangozott tervekből – mint az Európa-terv vagy éppen a Smart Hungary – lesz valami, hogy valamiféle konkrét koncepció, cselekvési program körvonalazódik, ám – a kegyelmi időszak leteltével – az elmúlt egy év a technokrata menedzserkormány szakértelmébe vetett illúziók végső szertefoszlását hozta. A valutaválságokon keresztül bukdácsoló kormány egy rendkívül rossz költségvetéssel vitte be az országot az unióba. A Medgyessy-kabinet felállása óta Magyarország elveszítette vezető szerepét az újonnan EU-taggá vált országok között, a Világgazdasági Fórum versenyképességi ranglistáján pedig tíz helyet csúszott vissza. A magyar gazdaság iránt a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságának köszönhetően múlt év júniusa óta mind belföldön, mind külföldön komolyan megingott a bizalom. A kabinet a válságot fokozott médiabeli aktivitással, PR-módszerekkel próbálja meg elfedni.
Azonban a számok magukért beszélnek. László Csaba pénzügyminiszter menesztését a 2003-as költségvetési hiányprognózisok radikális átlépése okozta. Az új pénzügyi vezető működését azzal kezdte, hogy az alig egy hete elfogadott költségvetési hiányt 3,8 százalékról 4,6 százalékra emelte. Az MNB szerdai bejelentése szerint ez a szám sem tartható: legalább 5,2 százalékra kell számítani. A kormány megszorító csomagjának ellenére a hiány háromszorosára nőtt a negyedév végére – ez példátlan a rendszerváltozás óta. Az általános bizalmi válságot jelzi az euró bevezetésének 2010-re való elcsúsztatása. Mint Stumpf István kifejtette: ha a kormány a 2008-as dátum mellett marad, akkor már 2006-ban megjelennek nálunk az EU-ellenőrök, akik viszont átlátják a valós helyzetet. Ez a kormány számára kellemetlen lett volna a választási kampány idején. A sokat hangoztatott „jóléti fordulat” áthúzódó költségvetési hatásait a gazdasági növekedésből és lakossági megtakarításból a kormány nem tudta finanszírozni: ma ott tartunk, hogy a felpörgetett eladósítás következtében minden magyar állampolgárra 1,1 millió forintos tartozás jut.
Stumpf István rámutatott: a száznapos programok alatt már sejteni lehetett, hogy az osztogatásnak meglesz a böjtje. A második kormányzati évre a kabinet szinte minden fontos társadalmi szereplővel konfliktusba került, az önkormányzatoktól az agrárszférán át a köztisztviselőkig. Súlyos probléma az is, hogy a kormány egyetlen átfogó reformot sem tudott véghezvinni: sem a közigazgatás, sem az egészségügy, sem pedig a hadügy terén. Súlyos erkölcsi válság, a demokrácia deficitje jellemzi az elmúlt év folyamatait: elég itt a K&H-ügyre, az M5-ös kivásárlásának átláthatatlanságára utalni. Az üvegzsebtörvény látványosan megbukott az újabb és újabb korrupciógyanús ügyek napvilágra kerülésével.
A jelenlegi válsághelyzet egyik oka – véli Stumpf István –, hogy a koalíciónak nincs semmiféle átfogó gazdasági és társadalmi elképzelése, filozófiája. Emellett erős konfliktusok vannak mind az MSZP-ben, mind pedig a koalíciós partnerrel való együttműködésben. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter előremenekült: a tényleges kormányzás központja a Pénzügyminisztérium lett, míg ő egyfajta pártok feletti államfő szerepében tetszelegve szabályos PR-ámokfutásba kezdett. Stumpf István úgy véli: az ellenzéknek arra kell felkészülnie, hogy egy sok tekintetben válságba került ország vezetését kell majd átvennie, ha megnyeri a következő választásokat.