Valószínűleg nem vonul be a „nagy sörtörténeti” időszakok közé a 2004-es esztendő. Az évet rögtön az elején „megalapozta” a 15 százalékos jövedékiadó-emelés, amit tovább nehezített a 2003 elején kezdődő s máig virágzó sörimport. Ez esetben olcsó dobozos sörökről van szó, és a Kopint-Datorg adatai szerint az idén nem volt egyetlen olyan hónap sem, amelyben beszállított mennyiségük ne mutatott volna 200 százalékkal magasabb szintet a tavalyi azonos időszak importadatainál – közölte László Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. A negatív trendhez adódott, hogy az olcsó sörök májustól még alacsonyabb áron kerülnek Magyarországra, mert eltörölték az addig érvényben lévő 12,3 százalékos vámot is. Így nem csoda, hogy lehet ma már 85 forintért is import dobozos sört kapni, miközben a hazai gyárak támogatott márkái 120 forinttól kaphatók.
Érezhető, hogy a söripar komoly nehézségekkel küzd, a felsorolt okok miatt máris öt százalék mínuszt könyvelhet el az ágazat előző évi eredményeihez képest, és félő, hogy ez az arány növekedni fog – folytatta László. – Védekezésre nincs mód, lehet, hogy az időjárás nekünk kedvezőre fordul, de a német importsörök ellen akkor sem tudunk hatékonyan védekezni, főleg úgy nem, hogy az egyik nagy hazai sörgyár is beszállt ebbe a körbe, és itthon gyárt német terméknek látszó, olcsó sört – fejtette ki a szakember. A piac szereplőinek egyaránt kell rövid és hosszú távra stratégiát kialakítaniuk, mert előfordulhat, hogy a promóciók sem érik el a várt hatást, és akkor leépülhetnek az évek-évtizedek alatt keresetté váló márkák. Sőt az sem kizárt, hogy ezen okok kihatnak az európai „hadszíntérre”, átrendezhetik a hazai gyártási portfóliót, és a sörgyártás Magyarországon kaotikus helyzetbe kerülhet. Az import hatását le lehet mérni például azon, hogy ebben az évben voltak olyan hónapok, amikor a dobozos sör értékesítési aránya jóval 30 százalék fölött volt, és ez a terjeszkedés már a HORECA (vendéglátó-ipari) szegmensben is érzehető, miközben a hordós sör aránya, ami egyébként évek óta csökken, tovább zsugorodik. Az olcsó import hatását érdekes módon nem a közvetlenül felette lévő standard kategóriában lehet érezni, hanem leginkább a prémium kategóriában – mondta László Attila, aki kiemelte, megoldás tulajdonképpen nincs erre a problémára. Mindezen tényezők azonban várhatóan arra ösztönzik a nagyon olcsó kategóriában eddig még nem érdekelt gyártókat, hogy ők is megjelenjenek ott. László Attila azt már a Brau Union Hungária Rt. vezérigazgató-helyetteseként tette hozzá, hogy cége kész ezen lépés megtételére. Ez azt jelenti, hogy hamarosan új, az olcsó kategóriába tartozó termékkel jelennek meg a piacon.
A cég eseményeiről elmondta, hogy a 2004. január elsejével végrehajtott Amstel-integráció eredményeként komoly fejlesztéseket hajtottak végre soproni és martfűi gyáraikban; már ezen egységekben gyártják a Heinekent, az Amstelt és a Tallérost. Az összeolvadás eredményeként a Brau 18 sörmárkát kínál százféle kiszerelésben. – Koncentrálunk a HORECA-szegmensre is, rendelkezünk egy egyedülálló világszabadalommal, a David-szisztémával, amelynek lényege, hogy a 20 literes hordós söröket komplett vezetékrendszerrel szállítjuk – tette hozzá László Attila.
Pályán a Calrsberg. Két hónapja van jelen a magyar piacon a Calrsberg, sőt most szó szerint is pályára lépett, hiszen nemcsak itthon jelent meg, hanem a labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos sörmárkájává választották. Paul Bech, a cég leányvállalatának ügyvezető igazgatója elmondta, a Calrsberg a legdinamikusabban fejlődő sörmárka a világon, de a cégcsoporthoz tartozik a második és a negyedik leginkább terjedő márka is.
