Akadémiai elnökből államfő?

Egy év múlva választ köztársasági elnököt a parlament; értesüléseink szerint a háttérben megkezdődtek az informális egyeztetések a lehetséges jelöltekről. Elképzelhető, hogy sikerül konszenzusos, kétharmados támogatottsággal rendelkező államfőjelöltet találni.

Glatz Ferenc, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnöke is esélyes az államfői posztra 2005-ben, amenynyiben nem pártpolitikust jelöl a koalíció – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, Vizi E. Szilveszter informálisan már tárgyalt a kérdésről a Fidesszel és az MSZP-vel is.
A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem támogatna pártpolitikust a köztársasági elnöki tisztségre, az ellenzéki pártok pedig határozottan elutasítanák ezt a megoldást. A Fidesz egyes meghatározó politikusai lapunkat úgy tájékoztatták: támogatnának egy olyan jelöltet, aki nem sorolható egyik politikai táborhoz sem, és eddigi pályafutása alapján képes betölteni az alkotmányból fakadó államfői funkciót.
A Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnökét az ellenzéki párt minden szempontból alkalmasnak találná a tisztségre, ha a koalíció őt jelölné. Amennyiben mégis pártpolitikust kíván megválasztani a kormánytöbbség, azt botrányosnak ítélné a Fidesz, és véleményének erőteljesen hangot is adna.
*
A köztársasági elnöki posztra javasolt személyről rögtön a 2002-es országgyűlési választásokat követően megkezdődtek a találgatások.
Már az MSZP–SZDSZ koalíciós tárgyalásokról is felröppentek olyan hírek, hogy a szabad demokraták maguknak követelik a jelöltállítás jogát. Ebből végül is nem lett semmi, és az MSZP-ben nagyon hamar elkezdtek úgy gondolkodni a legfőbb közjogi méltóságról, mintha az valamiféle politikai poszt lenne. Ezzel eleve kizárták annak esélyét, hogy a kormánypártok és az ellenzék mégiscsak meg tudjon egyezni Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági utódjának személyéről.
Hamar felröppent Kovács László pártelnök–külügyminiszter neve a jelöltekről folyó találgatások során, amelyet az érintett soha nem cáfolt kategorikusan. A kérdéssel még az SZDSZ-nek is foglalkoznia kellett, amikor Kuncze Gábor pártelnök nyilatkozatban tette egyértelművé, hogy a pártpolitikus jelölését semmiféleképp nem támogatják. Kizárva ezzel azt, hogy a harmadik körben 50 százalék plusz egy szavazattal megválasszanak egy ilyen személyt. Medgyessy Péter miniszterelnök ezt követően jelentette be közjogi javaslatcsomagját, amelynek egyik pontja éppen arról szólt, hogy az államfőt ezentúl válasszák közvetlenül. Politológusok (például Lengyel László) szerint a kormányfő ezzel saját magának kívánt egérutat nyitni arra az esetre, ha távoznia kell a kabinet éléről. Az MSZP berkeiben eddig mindössze egyetlen olyan személy neve bukkant fel, aki megfelel a legfőbb közjogi méltóságról kialakult eddigi képnek: Glatz Ferenc történész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Őt ugyanakkor az ellenzék várhatóan nem támogatná.

---