Bizonytalan gazdasági kilátások

Sok még a bizonytalanság a fiskális és monetáris folyamatokat illetően – állapítja meg a Kopint-Datorg Rt. magyar gazdaságról készült legfrissebb jelentése, mely szerint az infláció, valamint a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg adatai rosszabb képet mutatnak a márciusban prognosztizált helyzethez képest.

Idén az új európai uniós tagállamok növekedése jelentősen gyorsul, a bővülés üteme néhány országban az öt százalékot is meghaladhatja – hangsúlyozza a Kopint-Datorg Rt. legújabb konjunktúrajelentése. A világgazdaság, valamint a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól készült felmérés szerint a májusban csatlakozott tagállamok közül Lengyelországban és a balti államokban várható a leggyorsabb ütemű fejlődés. Az erőteljes növekedés ezekben az országokban elsősorban a fellendülő vállalati beruházásoknak és az élénkülő feldolgozóipari exportnak köszönhető – állapítja meg a gazdaságkutató intézet. A Kopint-Datorg elemzése szerint a magyar gazdaság jelenleg jó kilátásokkal rendelkezik, ám a fiskális és monetáris folyamatokat illetően sok a bizonytalanság. Ennek elsődleges oka, hogy olyan lényeges makrogazdasági mutatók, mint az infláció és a folyó fizetési mérleg adatai, rosszabb képet mutatnak a márciusi előrejelzésekhez képest. A kutatóintézet négyszázalékos bruttó hazai össztermékbővülést prognosztizál az idei évre, ennek hátterében a nemzetközi konjunktúra javulása áll, valamint hogy a világkereskedelem jelentős bővülése kedvező feltételeket teremt a magyar export számára.
Az év első öt hónapjának kedvezőtlen inflációs adatai miatt a Kopint-Datorg megemelte a pénzromlás ütemére vonatkozó előrejelzését, amely immár 6,8 százalékos éves fogyasztói áremelkedéssel számol 2004-re vonatkozóan. A jelentés szerint májusban az árak 7,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez pedig hosszú évek óta először példátlanul magas áremelkedést jelent. A Pénzügyminisztérium inflációs előrejelzéséhez képest a lényegesen kedvezőtlenebb prognosztizációhoz az is hozzájárult, hogy az idei év első öt hónapjában a pénzromlás üteme elérte a hét százalékot, amely a legpesszimistább előrejelzéseket is alulmúlta.
A gazdaságkutató intézet a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozóan is rontotta prognózisát. A külgazdasági helyzet kedvezőtlenebb megítélésének oka, hogy az áruforgalmi adatok alapján idén márciusban megfordult az a kedvező trend, hogy az export az importot meghaladó ütemben bővült.
Nehezítette a külgazdasági folyamatok alakulását, hogy folytatódott az idegenforgalmi bevételek évek óta megfigyelhető csökkenése, miközben a kiadások nőttek. Az idegenforgalmi egyenleg több éve tartó romlása drámai mértéket ért el, sőt februárban az idei idegenforgalmi mérleg negatívba fordult, amire utoljára 1994-ben volt példa – figyelmeztet a gazdaságkutató intézet jelentése.