Összeomlás! Katasztrófa! Földrengés! Pofon! – a sajtókommentárok a szójegyzék minden variációját felhasználják a vasárnap este kialakult helyzet jellemzésére, hatásuk azonban már nem cseng riasztóan a polgárok fülében, az utóbbi hónapokban ugyanis túl gyakran hallották azokat ahhoz, hogy most ismételten megdöbbenjenek. A következményektől való félelem sokkal inkább a Willy-Brandt-házban, az SPD berlini főhadiszállásán váltott ki tanácstalanságot. A kérdést ugyan hangosan senki sem merte feltenni, Gerhard Schröder kancellár politikai jövője ugyanakkor kimondatlanul is nagyon bizonytalan. Látja és érzi ezt az ellenzék is. Edmund Stoiber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke tegnap például közvetve lemondásra szólította fel a Schröder-kabinetet. „A kormány Németországban elvesztette a bizalmat és a politikai legitimációt, a kancellárnak személyi és tartalmi konzekvenciákat kell levonnia. A kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy egyáltalán tovább tudja-e, tovább akarja-e csinálni” – közölte a bajor miniszterelnök.
A támadás nyilai azonban saját táborából is érkeznek az utóbbi hetekben ugyancsak visszahúzódó kancellár felé. Michael Müller, a parlamenti frakció helyettes elnöke kritikus vitát követelt a kabinet munkájáról, és olyan SPD-politika kidolgozását, amellyel a lakosság azonosíthatja magát.
Türingiában ráadásul végleg zátonyra futott az SPD hajója. A CDU ugyanis továbbra is abszolút többséggel kormányozhat, az NDK-hagyományokra épült szocialisták pedig (25,7 százalék) messze maguk mögött hagyták az SPD-t (14,1 százalék). Maró gúnyként cseng a szociáldemokraták fülében a PDS megállapítása, miszerint a CDU mellett „mi vagyunk az egyetlen néppárt”.
catherine deneuve
Az öt legjobb Gerard Depardieu-film – Az utolsó metró + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!