Június 16-án vitatják meg az érintett cégek és hivatalok képviselői a nemzeti kiosztási tervet. A dokumentum, amely a távirati iroda értesülése szerint még ezen a héten felkerül a GKM honlapjára, azt szabályozza, milyen feltételekkel juthatnak hozzá a hazai erőművek, gyárak, illetve egyéb, a légköri üvegházhatású gázok koncentrációját működésükkel fokozó létesítmények a további üzemeltetéshez szükséges szennyezőanyag-kibocsátási kvótákhoz.
A kibocsátáskereskedelmet az 1997-es kiotói egyezmény betartása miatt hívta életre az Európai Unió. A megállapodást aláíró országok azt vállalták, hogy 2008 és 2012 között hat százalékkal csökkentik az üvegházhatásért, tehát a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid kibocsátását. Az unió direktíváinak megfelelően 2005-től minden ország csupán meghatározott mennyiségű szén-dioxidot juttathat a levegőbe. A limit alapján létrejön egy kvóta, amelyet az országok szétosztanak a területükön működő szennyező források között. Amelyik vállalat alatta marad a neki kiosztott kvótának, a fennmaradó mennyiséget szabadon értékesítheti, amelyik viszont túllépi a keretet, büntetést kell fizetnie. A magyar kibocsátási tervnek már május elsejére el kellett volna készülnie, ám a dokumentumot – nem egyedüliként a tagországok közül – nem készítettük el időre.
Mivel szén-dioxidot 2005-től kezdve csupán kvóta birtokában lehet a levegőbe bocsátani, az európai országok egy része kénytelen lesz kibocsátási egységeket vásárolni. Ez egyes számítások szerint az áram piaci árának akár 50 százalékos emelkedésével is járhat, Magyarország azonban viszonylag könnyű helyzetben van, lévén az 1985–87-es szinthez képest vállalt hatszázalékos csökkenést, amit a nagy gyárak tömeges leállása miatt könnyen teljesíthetünk. Szaniszló Mihály, az Ipari Energia Fogyasztók Fórumának elnöke kérdésünkre elmondta: arra számít, hogy az érintett cégek ingyen hozzáférhetnek az eladható kvótához, így a kereskedés révén tiszta többletbevételhez juthatnak.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
