Mégsem élünk olyan jól?

Számos ellentmondás mutatkozik a gazdaság állapotáról a választások előtt készített, valamint a tegnap közzétett kormányzati jelentés között. Míg a három hete publikált helyzetértékelés szinte kizárólag kedvező tendenciákról ír, addig a tegnap kiadott felmérés a gazdaság számára hátrányos mutatókat helyezi előtérbe.

Jó néhány dologban eltérés jelentkezik a gazdaság helyzetéről három hete közzétett kormányzati értékelés, valamint a pénzügyi és a gazdasági tárca tegnapi jelentése között. A Pénzügyminisztérium (PM) május végén publikált Sikeres ország, gyarapodó családok, modern köztársaságot építünk című felmérése szinte kizárólag javuló gazdasági mutatókról számol be. Az erősen kampányízű minisztériumi helyzetértékelés ismertetése során Draskovics Tibor a kedvező adatokra hivatkozva kijelentette: Magyarország ma jobban él, mint két évvel ezelőtt. A PM és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése ugyanakkor elismeri: a tavaly év végi 5,5 százalékról hat százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, a közszférában pedig még az infláció mértékét sem érte el a bérek emelkedése. A beszámoló szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya újra emelkedni kezdett, és „a folyó fizetési mérleg javulása is megtorpant”, amely miatt az első négyhavi deficit lényegesen nagyobb lett az előző évinél. Az értékelés hangsúlyozza: az államháztartás hiánya lényegesen meghaladja az időarányos szintet, és az adóemelések miatt folytatódott az infláció gyorsulása is.
Tállai András, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja az egymástól eltérő kormányzati beszámolókról elmondta, hogy semmilyen kampány nem befolyásolhatja a gazdasági folyamatok valós számadatait. Tállai szerint a gazdaságpolitika választások tükrében történő változtatgatása súlyos károkat okoz a lakosságnak.