Vox populi

P i l l a n a t f e l v é t e l

A miniszterelnök után én is megvillantom latinos műveltségemet. Szóval: vox populi vox Dei, azaz a nép szava az Isten szava. De hogy a Népszava napilap nem az Isten szavát tolmácsolja, azt naponta fényesen bizonyítja. Üzenetem annak a Donneck néven írogató olvtársnak az Index politikai fórumán, akinek véleménye az, hogy „Nem szeretném, ha a ballib média ugyanolyan lenne, mint a (Magyar) Nemzet. Olyan kézi vezérlésű, Pravda-szintű pártlap mélységéig még a Népszava sem süllyed…”. Bravó, Donneck, estél te már pofára, akkor is, amikor hónapokig bizonygattad a Demokrata főszerkesztőjéről, hogy dokumentumaid vannak (párt-) rovatvezetői múltjáról.
De most lássuk, hogy a mélység és magasság dilemmájával küzdő Népszava, amelyet az intelligens homlokú Kovács László személyesen ajánlott előfizetésre mint a leghitelesebb baloldali napilapot (és innen kezdve mukk se legyen arról, hogy Orbán Viktor miféle lapok előfizetésére biztatta a nagyérdeműt). Szóval a Népszava ott folytatja, ahol a választás előtt abbahagyta. Nem a Pravda szintjén, sokkal mélyebben. Az illegális kommunista párt agitkáinak jelszaván haladva: A hatalomért minden mó(d)szer megengedett. Szombaton, tizenhat oldalon tizenháromszor Orbánozva, tizenhétnél többször fideszezve, az elmaradhatatlan Kósázással, amitől lassan mindenkinek kifordul a gyomra. No meg nagy interjú a vesztes Kováccsal („Önt nagy munkabírású embernek ismerik munkatársai” – nyamm és nyáltenger!), valamint az MSZP korifeusaival mint a Népszavában folytatólagosan sugárzott szappanopera örökös szereplőivel. Figyelj, Donneck! Egy oldalt szentel a Népszava az Irakban megölt Nagy Richárdnak. Pici szeplőcskével. Újhelyi képviselő sugallatára, akinek mellékes megbízatása, hogy nyírja a Hír TV-t, idéznék annak internetes fórumáról. Névtelenül, mert e fórumok bája, hogy mindenki korlátlanul öntheti beléjük a hülyeségeit. Ezért, ha tartalmilag bírálod őket, rendszerint az a válasz, hogy az itt megjelent anonim vélemények nem politikai tényezők.
Szóval „Reu” azt írja: „Csak idő kérdése volt gyerekek. Mindenesetre jobban esett volna az EP-választás előtt! Úgy egyébkén zsoldos volt, nem katona! Pláne nem magyar katona. Úgyhogy »na és«?” És a Népszava, ez a nem kézi vezérlésű, a Magyar Nemzet-jellegű pártlap mélységig soha le nem süllyedő orgánum a Hír TV-netről további névtelen véleményeket válogat és idézget. Ha azt mondom, a Népszava azért nem csúszhat lejjebb, mert már elérte a médiamocsár altalaját, akkor keveset mondtam. A múlt héten kétrészes interjút közölt egy vállalkozóval, aki kire másra, mint Kósa Lajosra szórta rágalmait. Kis szépséghibával, mert ez a nyilatkozó is névtelen. Egy felnőtt újság, amely az anonim halandzsát hitelesíti. Megeshet, hogy az újságíró a tükör előtt önmagát kérdezi mint Kósa közeli vállalkozót? És ki járt a Hír TV-neten? Csak nem a Népszava munkatársa „Reu” néven? És hol van ilyenkor a MÚOSZ etikai bizottsága?
Donneck! A Magyar Nemzet nem közöl névtelen interjúkat, de nem jár a szomszédos újságok fórumára sem néhány necces baromságért. Pedig megtehetné, hiszen ha a Népszavának a Hír TV a lármafája, akkor az enyém mondjuk az Index lehetne. Ahol, íme: „D. Z. P.” írja az iraki magyar katona haláláról: „Most ez valakit váratlanul ért? Aki kurvának megy, tartsa a s…ét! Aki erdőbe megy, ne csodálkozzon, hogy farkasokkal találkozik. Pénzért ment oda.”
Stilisztikailag és szemantikailag összehasonlíthatnám a két beírást, de nincs értelme. Tartalmilag nem sokban különböznek egymástól. Mindkettőből süt az érzéketlenség. A különbség anynyi, hogy az Index egy sztárolt „ballib” hídfő, a Hír TV-t meg égesd, ahogy bírod.