A kettévágott gordiuszi csomó

Brüsszelben nincs uborkaszezon, sőt a múlt héten a politikai események még fel is gyorsultak, ugyanis az Európai Bizottság kijelölt elnöke, José Manuel Barroso jóval a megadott határidő előtt nyilvánosságra hozta, hogy a bizottság egyes főigazgatóságait (tárcáit) miként osztja el az egyes országok bizottsági tagjai között. E gyors lépéssel Barroso bebizonyította, hogy ügyes politikus, hiszen nem várta meg, míg a szabadságukról hazatérő nemzeti politikusok esetleg ismét nyomást gyakorolnak rá a fontosabb tárcák megszerzése céljából.
Azt a problémát is sikeresen megoldotta, hogy a tárcák számát a bizottsági tagok megnövekedett létszámához igazítsa, mert mint Nagy Sándor annak idején a gordiuszi csomót, Barroso is szétvágott néhány korábbi főigazgatóságot, így például a közlekedési és energiaügyi főigazgatóságot megosztotta Jacques Barrot francia biztos és Kovács László között. Az egyes nagy országok ambícióit is többé-kevésbé ki tudta elégíteni, mert igaz ugyan, hogy például Verheugenből (ő a német bizottsági tag) nem lett gazdasági csúcsminiszter, elnökhelyettesként és a befolyásos ipari tárca tulajdonosaként viszont jelentős szerepe lehet az európai politika alakításában. Hasonlóképpen az angolok is elégedettek lehetnek a kereskedelmi tárcával, míg a franciák és az olaszok az elnökhelyettesi funkciókkal. A leosztás senkinek nem a szíve vágya, de nem is elfogadhatatlan.
Az a régi Parkinson-törvény is bebizonyosodott, hogy a humán végzettség minden adminisztratív állás betöltésére alkalmassá tesz, míg műszaki végzettséggel – talán a mérnöki munkán kívül – semmit nem lehet kezdeni. A huszonöt brüsszeli biztosból senki nem képviseli a műszaki értelmiséget (vegyipari technikumával talán még Kovács László van hozzá a legközelebb), legtöbbjük közgazdász, jogász, szociológus vagy valamilyen más humán végzettségű. Ez minden esetre megkönnyíti, hogy hasonlóan a lisszaboni stratégiához („az Európai Unió 2010-re a világ leghatékonyabb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdasága lesz”), a realitásokkal ne igen zavartassák magukat.
Barroso sokat ad a kollektív munkára, és ennek érdekében az összes bizottsági tagot a Schuman térnél lévő Berlaymont épületben helyezi el, amely a Közös Piac eredeti épülete volt, és amelyet egy évtizednyi munkával mostanára végre meg tudtak tisztítani a korábban beleépített azbeszttől, úgy, hogy a bizottsági tagoknak már nem kell félniük szilikózistól, ha túl sokat tartózkodnak a munkahelyükön.
Az új csapat augusztus 20-án ül össze először, és ha az Európai Parlament is áldását adja a társulatra, november elsejétől megkezdhetik a következő öt évre vonatkozó programjuk kidolgozását. Barroso e tekintetben egyik legfontosabb feladatának a lisszaboni stratégia felélesztését tartja, de biztos, ami biztos, elnökhelyettesi ranggal egy új kommunikációs főigazgatóságot is létrehozott Margot Wallström svéd biztossal az élén. Az attraktív svéd hölgy feladata lesz, hogy a stratégiai célok és a valóság közötti eltéréseket az európai polgároknak megmagyarázza.