Az energetikai ügyek biztosa lesz Kovács

Kovács László külügyminiszter az energetikai ügyekért felel majd az Európai Bizottságban – jelentette be tegnap José Manuel Durao Barroso. Brüsszeli elemzők szerint a pozíció egyértelmű visszalépés a Balázs Péter által betöltött regionális tárca vezetése után.

Barroso nem alakította át lényegesen a szakterületek szerkezetét. Igaz, a mostani kettővel szemben öt alelnöki tisztséget hozott létre, néhány tárcát pedig kettéválasztott. Érdekesség, hogy a német Günter Verheugen, a svéd Margot Wallström, a francia Jacques Barrot és az olasz Rocco Buttiglione mellett Siim Kallas személyében egy új tag, Észtország is alelnöki posztot kapott.
Bár az Európai Bizottság biztosai hivatalosan egyenrangúak, a figyelem a valódi kulcspozíciók, vagyis a gazdasági és pénzügyi, a versenypolitikai, a belső piaci, a regionális politikai vagy a külkereskedelmi kérdésekért felelős biztos személye felé irányult.
*
A legnagyobb tagállamoknak, így a korábban a több fontos gazdasági területért egyidejűleg felelős „csúcsbiztosi” tisztséget szorgalmazó Németországnak és Franciaországnak nem sikerült megszerezniük a legnagyobb súlyúnak tekintett – gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű – tárcák mindegyikét. A nagyhatalmak közül egyedül Nagy-Britannia esetében teljesült az a várakozás, amely szerint majdani biztosa, Peter Mandelson a külkereskedelmi kérdésekért lesz felelős.
A többi kulcstárca közül a gazdasági és pénzügyek az új bizottságban is jelenlegi felelősük, a spanyol Joaquín Almunia irányítása alatt maradnak. A belső piaci biztos tisztségét Barroso kettéválasztotta, és az új posztokat egy-egy kisebb tagállam biztosának juttatta. Ennek révén ért el sikert az ír Charlie McCreevy, aki a szorosabb értelemben vett belső piaci ügyekkel és a szolgáltatási szektorral foglalkozik majd, valamint az euroszkepticizmusa miatt kissé kívülállónak tűnő lett Ingrida Udre, az adózási kérdések és vámügyek leendő felelőse.
Kiemelkedően fontos szerephez jutott egy másik kisebb ország, Hollandia is, Neelie Kroes-Smitnek jutott ugyanis a versenypolitikai terület. A fajsúlyosabbnak tekintett tárcák közé tartozik még a – jelentős közösségi források elosztása felett felügyelő – regionális kérdésekért felelős biztos tisztsége, amelyet a lengyel Danuta Hübner kapott. A közösségi pénzügyek szempontjából hasonlóan fontos pénzügyi tervezési és költségvetési tárca a litván Dalia Grybauskaiténak jutott. Bár Németország nem tudta elérni, hogy Günter Verheugent csúcsbiztosi pozícióba juttassa, így Berlin és a hasonló szerepre pályázó Párizs számára az alelnöki poszt csak sovány vigaszt jelent.
Az egyetlen teljesen új feladatkör az ugyancsak alelnökké kinevezendő Margot Wallströmnek szánt intézményi kapcsolatok és kommunikációs stratégia területe lesz. A Buttiglione által felügyelendő bel- és igazságügyi tárca csak a nevében változik: ezentúl – az 1999-es tamperei csúcson meghirdetett program alapján – az „igazságosság, szabadságjogok és biztonság” területeként lesz ismert. A leköszönő Prodi-bizottság talán legtöbbet emlegetett területéért, a bővítési ügyekért a finn Olli Rehn felel majd, a külkapcsolatokat pedig Benita Ferrero-Waldner, jelenlegi osztrák külügyminiszter fogja felügyelni.