Dél-Oszétiában már dörögnek a fegyverek

Miközben a szakértők egyre gyakrabban utalnak arra, hogy Dél-Oszétiában immár kézzel- fogható a háború közelsége, újabb, ezúttal a korábbiaknál is komolyabb fegyveres összecsapások törtek ki az el nem ismert, de lényegében önálló életet élő grúz területen. A térségben közvetve vagy közvetlenül érintett országok nyugalomra intik a feleket, miközben a konfliktusnak már megvannak az első halálos áldozatai is.

Több mint öt órán át, csütörtökön reggelig dörögtek a fegyverek a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiában, s ezúttal a harcban nemcsak kézifegyvereket, hanem géppuskákat, aknavetőket, automata gránátvetőket és légvédelmi ütegeket is bevetettek. Az orosz irányítás alatt álló dél-oszétiai vegyes békefenntartó erők parancsnoksága a harcért a déloszétokat tette felelőssé, akik tűz alá vettek egy grúzok lakta falut, s a grúz erők erre válaszul kezdték lőni Chinvalit, Dél-Oszétia központját, ahol hét polgári lakos megsérült. Grúz oldalon legalább hárman meghaltak és számosan megsebesültek – közölte az érintett grúziai térség rendőri vezetője. Moszkva a vegyes ellenőrző bizottság haladéktalan összehívását javasolja, és katasztrofális következményeket vetített előre arra az esetre, ha folytatódik a csütörtök éjszakai-reggeli konfliktus. Grúz részről nem sokkal később bejelentették, hogy a bizottság grúz társelnöke, Georgi Haindrava államminiszter kész azonnal Chinvaliba utazni. Dél-Oszétia oroszországi képviselője, Dmitrij Medojev közben bejelentette, hogy grúz harckocsioszlop indult útnak a Chinvalitól 25 kilométerre délre fekvő Goriban lévő támaszpontjáról a szakadár térség felé, amit a grúz állambiztonsági miniszter helyettese cáfolt.
Grúziának nem érdeke a dél-oszétiai fegyveres konfliktus további élezése, jelentette ki Georgi Boromidze grúz védelmi miniszter, hozzátéve, a megoldás a grúz– orosz viszony függvénye. Konsztantyin Koszacsev, az orosz törvényhozás alsóháza, a duma külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Oroszországnak „nyugodt, visszafogott és objektív magatartást” kell tanúsítania a 12 éve tartó konfliktus jelenlegi szakaszában, egyszersmind értésre kell adnia azt is, hogy megvédi a válságövezetben tartózkodó orosz állampolgárok érdekeit.
Hasonlóan nyilatkozott a Független Államok Közösségével foglalkozó bizottság vezetője, Andrej Kokosin is, aki utalt arra, Tbilisziben „szemmel láthatólag létezik egy háborús párt, amelynek a hívei rendszeresen kísérletet tesznek arra, hogy a mostanihoz hasonló cselekményeket provokáljanak ki a dél-oszétiaiak, illetve az orosz békefenntartók részéről, akiket utána a konfliktus kirobbantásával vádolhatnának. Az etnikai tisztogatás és humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett ugyanakkor a grúz biztonsági tanács ülésén Mihail Szaakasvili. Harcias nyilatkozatában a grúz elnök aláhúzta, „nem szabad megengednünk, hogy etnikai tisztogatást hajtsanak végre a grúz lakosság soraiban és humanitárius katasztrófa következzen be a térségben”. A nemzetközi közösség nyomásgyakorlását és ezen belül is a legmagasabb szintű amerikai politikai körök befolyásának a latba vetését kérte a kialakult helyzet megoldására a grúz kormányfő. Zurab Zsvania a szakadár terület demilitarizálását szorgalmazta.