Egyezkednének a pereskedő civilek

Nem a civil szervezetek pereskedése, hanem a kormányzati akarat hiánya miatt csúszik a 4-es metró építése – állítja a Levegő Munkacsoport, az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE) és a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége.

Legutóbb azért fordult bírósághoz a három szervezet, mert korábbi fellebbezésük miatt a Közlekedési Főfelügyelet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium utasítása alapján 1,7 millió forintos eljárási díjat szabott ki. A civil szervezetek ezt az összeget nem tudják kifizetni, kiszabását ráadásul törvénytelennek tartják, ezért fordultak a bírósághoz. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke úgy fogalmazott: nehezen hihető, hogy 1,7 millió forint miatt állítottak le egy 300 milliárdos beruházást. Lukács szerint nyilvánvaló, hogy a metró azért nem épül, mert a kormány a jelenlegi költségvetési helyzetben nem akarja finanszírozni a beruházást.
Felhívta a figyelmet arra is: a korábbi fellebbezéseket is csak azért nyújtották be, hogy a metrót minél jobb feltételek mellett építsék meg. Ismert, hogy a civilek először a metró környezetvédelmi engedélye ellen nyújtottak be fellebbezést, majd a másodfokon, jogerősen kiadott dokumentumot a bíróságon is megtámadták. Ez a per a nyár elején zárult le, a bíróság a fővárosi önkormányzatnak, illetve a beruházást koordináló DBR Metró Projektigazgatóságnak adott igazat. A Levegő Munkacsoport és a VII. kerületi szervezetek tervezték, hogy a környezetvédelmi engedély alapján kiadott vasúthatósági engedélyt is megtámadják, ám ettől az 1,7 millió forintos eljárási díj miatt visszaléptek.
Az ETKE elnöke most azt közölte: ha a főváros elengedné az 1,7 millió forintos eljárási díjat, a civilek elállnának a további pereskedéstől. Czuk Dóra, a városháza sajtófőnöke lapunk kérdésére kijelentette: folyamatban lévő perrel kapcsolatosan nem nyilatkoznak.
Ismert, hogy a civilek azért kritizálták a metróépítés tervét, mert az új vonal nem csökkentené jelentős mértékben a fővárosi autóforgalmat, a Gellért téri megállója pedig
a hévízforrásokat veszélyeztetné. Többször elmondták azt is, hogy a beruházásra szánt közel háromszázmilliárd forintból a teljes fővárosi tömegközlekedési hálózatot rendbe lehetne hozni.