Hazajön-e Krasznai József?

Nem kizárt, hogy Krasznai József is menedékjogot kért Strasbourgban – feltételezik a Strasbourgba távozott és ott menedékjogot kapott zámolyi roma csoport szószólójának rokonai. Több mint negyven zámolyi roma azután távozott Franciaországba, hogy akkori ideiglenes faházaik mellett emberölés áldozata lett egy csákvári fiatalember. Zámolyban azóta is lepusztultan állnak az Országos Cigány Önkormányzat által a cigányoknak épített lakások.

A zámolyi romák szószólójának – aki a korábbi években hazánk és Franciaország között ingázott – magukat megnevezni nem akaró rokonai szerint kétséges, hogy Krasznai József visszatér-e Magyarországra. Állítólag immár ő is menedékjogért folyamodott, miközben folyik ellene a bírósági eljárás egy tizenkét éves kislány elleni megrontás vádjával. Az ügyben kitüntetett szerepe volt Krasznai József „beismerő levelének”, amelyet a kislány családjának írt. Krasznai immár több tárgyaláson is elmulasztotta a megjelenést. A 2000-ben Strasbourgba távozott tucatnyi roma család tagjai 2002–2003 folyamán mind menedékjogot kaptak a francia menekültügyi hivataltól. Korábban menedékjogi kérelmük diplomáciai bonyodalmat okozott, mivel az akkoriban még tagjelölt Magyarországot biztonságos országként tartotta számon az Európai Unió. Krasznai az Orbán-kormány idején rendszeresen intézett heves bírálatot és rövid távú intézkedésekre vonatkozó téziseket az akkori miniszterelnökhöz „a magyarországi romák életkilátásaival” kapcsolatban.
– Strasbourgból egyik cigány család sem jelezte visszatérését, az Országos Cigány Önkormányzat által a nekik építtetett lakrészek és a telek lepusztult állapotban vannak; ugyanakkor volt már érdeklődés a Legfelsőbb Bíróság által megítélt családonkénti 100 ezer forintos kártérítés kifizetésével kapcsolatban – mondta lapunknak Újvári József zámolyi polgármester. Arról van szó, hogy még külföldre távozásuk előtt Zámoly romái bíróságra vitték önkormányzat elleni panaszaikat és családonkénti hárommillió forintos követelésüket. A Fejér Megyei Bíróság teljes egészében elutasította a keresetet, a Legfelsőbb Bíróság (LB) idén júniusban a mintegy húsz vádpontból csak egynek adott helyt: annak, hogy az egykori ledózerolásra ítélt cselédházkomplexumból való kiköltöztetésük nagyban belejátszott életkörülményeik romlásába. Ám ezért egy-egy családnak csak 100 ezer forint jár; ennek folyósítására is csak akkor kerülhetne sor, amikor az LB írásban is elküldi a végzést.
Az egész ügyet beárnyékolja az a tény, hogy a Strasbourgba „fajüldözés miatt” menekültek közül két menedékjogot kapott személy kiadatását kérték – és nem kapták meg – a magyar hatóságok 2000 végén, mivel harmad-, illetve ötödrendű vádlottak voltak a Csete Ferenc csákvári fiatalember megölésének ügyében. Emlékezetes, hogy a többszörösen büntetett előéletű Krasznai Krisztián elsőrendű vádlott 11 év börtönt kapott a tragédia kapcsán.